Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)
10. Halegészégügyi ismeretek
Tünetek: a betegség kezdeti szakasza csak nehezen ismerhető fel, mert ekkor csak a bél falában észlelhető enyhe ödéma. Később a tünetek jól láthatók, mert a testüregek vizenyővel telítődnek, ezért a szem kidülled, a has térfogata erősen megnövekszik, a pikkelyek felborzolódnak és a végbél kitüremkedik. A testfelületen jelentkező tünetekkel egyidőben a halak a víz felszínén bágyadtan úszkálnak, a part szélén a sekély vízben tartózkodnak, és a táplálkozást teljesen beszüntetik. Boncoláskor a hasüregben nagy mennyiségű vizenyő található, sőt a májban nagyobb méretű elhalások is megfigyelhetők. A betegség lefolyását kedvezőtlenül befolyásolja a rossz kondíció, a halakat ért stresszhatások (pl. szállítás, halászat, szakszerűtlen teleltetés stb.), a természetes táplálék hiánya, rossz minőségű takarmány, és különböző parazitás bántalmak. A megbetegedés robbanásszerűen jelentkezik és, 2 -3 hét alatt lezajlik. Az elhullás mértéke szélsőséges esetekben elérheti a 60 - 80 %-ot. Megelőzés: a betegség behurcolását megelőzhetjük, ha saját nevelésű növendékhallal népesítünk, vagy vásárlás esetén a halat fertőzésmentes helyről vásároljuk. A megelőzés másik legfontosabb módja, hogy az állományunk kondíciója optimális szinten legyen. A szoktató etetést már alacsony vízhőmérsékletnél el kell kezdeni és a természetes táplálékról alaptrágyázással gondoskodni. Vigyázni, hogy minél kevesebb stresszhatásnak legyenek kitéve. Fontos a külső és belső parazitamentesség. Gyógykezelés: a gyógykezelés megelőző jellegű antibiotikum tartalmú gyógy- táppal történik. A gyógytáp etetésének elsődleges célja a baktériumos szövődmény megszüntetése. A közeljövőben várható a vakcinák alkalmazása is, mely segítségével a vírus- fertőzés valószínűleg megszüntethető lesz. 10.2.1.1.2 Pontyok fekélyes bőrgyulladása Ezt a betegséget régebben a hasvízkór idült alakjának nevezték. A megbetegedés a hasvízkór után tavasszal vagy nyár elején jelentkezik. A tavaszi virémiától eltérően az őszi időszakban az egynyaras ivadékot is károsítja. Kórokozó: legújabb vizsgálatok szerint a betegséget az Aeromonas salmonici- da nevű baktérium egyik típusa okozza, de nem kizárt, hogy hasonló elváltozásokat más baktériumok is okozhatnak. Kórfejlődés: a baktériumok a bőr felületén lévő sebeken, sérüléseken keresztül hatolnak be a bőrfelület alá. A paraziták által okozott szemmel nem, vagy alig látható sérülések nagymértékben elősegítik és gyorsítják a fertőzést, illetve a betegség kialakulását. Tünetek: leggyakrabban a faroknyélen, de a test egyéb részein is a fej kivételével úgyannyira mélyre hatoló fekélyek jelennek meg, hogy még az izomszövet is roncsolódik. A fekélyek rendszerint kör alakúak, a hasűri szervek elváltozásai rendszerint nem mutathatók ki. 178
