Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)
6. A tógazdasági termelés alapműveletei
A kondíció felbecsülése nem könnyű, mert a szervezet zsír- és a víztartalma egymással összefügg. Ha a zsírtartalom mennyiségében csökken, a helyét átmenetileg víz foglalja el, és fordítva. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bőrélősködők (haltetű, halpióca, darakór stb.) számbeli gyarapodása már előre jelzi a kedvezőtlen változást (a paraziták ilyenkor indikátor szerepben jelennek meg a haltenyésztő előtt). A testfehérjék A szervezet fehérjetartalma nem növelhető olyan mértékben, mint a zsírtartalma - nincsenek fehérjedepók. „Hús csak fehérjéből lesz!” - szól a táplálkozás-tudomány egyik szabálya. A testgyarapodás élettanilag folyamatosan igényli a fehérjetáplálék jelenlétét. A túl- takarmányozás, a szükségesnél több energia (szénhidrát) etetése, ha hosszabb időn át folyik, nemcsak pazarláshoz vezet, hanem a fehérje-hasznosítást is rontja. A halaknál valódi fehérjedepók ugyan nincsenek, de a szervezet bizonyos esetekben, külső fehérjeforrás teljes vagy részleges hiányakor képes a szervezet fehérjekészletét mozgósítani. Pl. az anyák etetés nélkül is beérlelik ikrájukat, vagy a sérült, beteg, étvágytalan halak az éhezés állapotában is gyógyulnak. A genetikai adottságok A testgyarapodás mértéke genetikai tulajdonság is. Haszonhalaink közül csak a tógazdasági nemesponty kultűrfajta. A haltenyésztők a pontynak számos olyan tulajdonságát alakították ki, amelyek az ember céljait szolgálják. A tenyésztés során a nemesponty igényes hal lett. Ha a nevelés időszakában nem kapja meg sokoldalúan fellépő igényeinek fedezetét, teljesítőképességében visszaesik, és előfordulhat, hogy rosszabb növekedést mutat, mint a nemesítetlen tőpontyok. Az egyéb tógazdasági haszonhalak - mint amilyenek a növényevők, a harcsa, a süllő, a fekete sügér - genetikai tulajdonságait nem az ember alakította ki. Esetükben csupán arról van szó, hogy az ember érdekeivel összhangban lévő tulajdonságaik alapján kerültek be a tógazdaságba. Tápanyag igényük megmaradt a természetes állapotban. Mivel a tógazdaság mesterséges rendszer, a haltenyésztő feladata e halfajok eredeti természetes táplálkozási és egyéb környezeti igényeit kielégíteni. 6.3.2.2 A táplálék összetétele és az egyes alkotó részeik szerepe a halak táplálásában A halak tápláléka közvetlenül vagy közvetve a növényi táplálóanyagokból kerül ki. A növények jelentősége nemcsak az, hogy fontos táplálóanyag közvetítők, energiahordozók, hanem az is, hogy olyan tápanyagokat tudnak előállítani, amilyeneket az állatok nem, jóllehet azok számukra nélkülözhetetlenek. A táplálék gyűjtőszó; beleértjük a halak természetes eledeleit és a takarmányokat: 131
