Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)
5. Az étkezési (háromnyaras) halak nevelése
ményes fogást biztosítson. Kis tavaknál ez odáig mehet, hogy a halágyba engedjük a tó halállományát, és egyetlen nap alatt le is halásszuk. Nagyobb tavakon több napon át, a legnagyobb tavakon pedig 1-3 hétig is akad tennivaló. A tavak lecsapolása úgy történik, hogy a halrácsot zsilipdeszkákra állítjuk, felső vízfolyással apasztjuk a tavat. A halrács méretét a tóban lévő halak méretéhez igazítjuk úgy, hogy a halaink ne úszhassanak ki. A rácsot a barátzsilip tófelőli oldalán lévő nútba helyezzük. A másik nútban is legyen deszka, a rács süllyesztésénél pedig ebben helyezzük el a zsilipdeszkákat, nehogy az erős vízáramlás halakat sodorjon ki a tóból. Amikor a rácsot mélyebbre engedtük, ebből a 2. nútból felkampóz- zuk a deszkákat, és elindul a víz kifelé. Éjjel-nappal felügyeletet kell a lecsapolózsiliphez rendelni. A rácsot kezelni kell. A rácskezelést a rácskezelő (zsilipkezelő) végzi. Feladata a rács gyakori tisztítása, gereblyézése (a rácsra szorult törmeléket, nádat, gallyakat, hínármaradványokat, hordalékot a rácsról le kell szedni; a rács aljától indított gereblyehúzással lekaparjuk a hordalékot, s a zsilip mellé halmozzuk). A lehalászás megkezdése előtti napon a tóhoz kell telepíteni a teljes eszközállományt, hogy másnap a munka zavartalanul induljon. Ki kell építeni a halfeladás és halmozgatás útvonalát, lépcsőit. Helyére kerül a válogatóasztal, a kádakat alátámasztjuk, a tartóháló karózatát leverjük, s a hálót ráakasztjuk. A szivattyúkat helyezzük el, győződjünk meg az üzemanyag kellő mennyiségéről. Amikor másnap - és ezt követően mindaddig, amíg a tavat nem tisztáztuk le, mindennap - elvégezzük a háló bevetését, húzását. Ha a háló kiért, felszedjük az alínt, a felínt pedig karókra kitűzzük, nehogy a halakon feküdjön, s az alacsony hálón a halak átugorva kiússzanak. Két gyorsan elvégzendő feladat következik. 1. Elsőként a süllőket kell a hálóból kikapkodni, mert ezek a halak könnyen elpusztulnak, nem bírják a vergődést. A süllőt helyezzük tiszta vízen lévő, laza léhésű tartóhálóba, vagy ha sok van belőlük, az első fuvarral ezeket vigyük a telelőbe. 2. Eközben egy szivattyú vízsugarával mossuk ki a hálóból az iszapos vizet, biztosítva ezzel a halak kopoltyúinak kiöblítését és a víz oxigén tartalmának növelését. A jól kezelt hálóban sohasem bágyad meg a hal! Amikor a háló körbezárta a halakat, elindíthatjuk a kádtöltő szivattyút, s mire feladásra kész, megkezdődhet a válogatás. A válogatóasztalon az egységes tömeghalat azonnal darabra leszámoljuk, mérlegre engedjük, s innen a szállítóeszközre rakjuk. Azokat, amelyekből kevesebb van, fajra és minőségre válogatva átmenetileg kádba vagy tartóhálóba helyezzük. Ha valamelyikből összejött egy-egy fuvarra való mennyiség, újra az asztalra helyezzük, s leszámolva, mérlegelve küldjük a telelőkbe. Az őszi halászat idején a halakat fajonként szét kell válogatni. Ennek alapja lehet a korosztály, a méret is. Egy-egy telelőbe csak azonos fajú és azonos méretű hal kerüljön. Előfordulhat, hogy olyan rossz valamelyik tó lehalászhatósága, hogy a tisztázást csak nagy kínnal-bajjal oldhatjuk meg. Ilyenkor elsődleges szempont a 102
