Kozák Miklós: A szabadfelszínű nempermanens vízmozgások számítása digitális számítógépek felhasználásával (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977)
Második rész. A számítási eljárások gyakorlati alkalmazása - 8. Implicit eljárások alkalmazása
A két különböző hullámtéri érdességre vonatkozó h = h(t)x árhullámképek összehasonlítása szemléltetően mutatja, hogy a hullámtér érdességének milyen döntő hatása van a hullám tetőzésére. így pl. az x = 0 km-es szelvényben ugyanaz a Q — Q(t)x=0 határfeltétel kb. 1,4 m-rel alacsonyabban tetőzik simább hullámtér esetén (lásd a 8.4 — 1. ábrát). Megjegyezzük, hogy a kh = 5-ös hullámtéri simaságnál gépidő túllépés miatt a jelenséget csak 48 óráig számítottuk. 8.5. TÖLTÉSSZAKADÁS HATÁSA AZ ÁRHULLÁMRA 8.5.1. A FELADAT Adott az előbbi összetett szelvényű meder ugyanazokkal az alapadatokkal, kezdeti, továbbá felső és alsó határfeltételekkel. A futtatás időtartama, a számítási szakaszok hossza és a számítás időintervalluma is változatlan. Ezek a feltételek tehát azt jelentik, hogy alapjában véve a 8.4. példában vázolt árhullám számításáról van szó. Az egyetlen eltérés csak az, hogy most a felső határfeltételi szelvénytől számítva 50 km-re a hullámtéren egy töltés- szakadást tételezünk fel. A számítás célja, hogy meghatározzuk a töltésszakadás hatását a vízállások és vízhozamok változására. 8.5.2. A SZÁMÍTÁS MENETE ÉS A PROGRAM A 8.4. példánál megemlítettük, hogy annak főprogramját már úgy állítottuk össze, hogy az alkalmas legyen a töltésszakadás számítására is. Térjünk tehát vissza a 08.19. mellékleten megadott főprogramhoz. Csak azokra a részletekre térünk ki, amelyek eltérést jelentenek a 8.4. példához képest. A számítás gyorsítása és a gépidő csökkentése céljából növeltük a hálózat nagyságát. Ezért a számítási szakaszok hosszúságát DX — 5000.0 m-re, a hullámtér simasági tényezőjét pedig K2 = 20.0-ra vettük fel. Ezek az adatok a főprogram 10. sorában kerülnek beolvasásra. A töltésszakadás szelvényének sorszáma is (BS = 11) a főprogram 10. sorában került beolvasásra. Mivel DX = 5000 méter, a töltésszakadás helye az x = 50,0 km-es szelvény. A főprogram 13. sorában beolvasásra kerülő TB = 144000.0 változó a töltésszakadás kezdeti időpillanata (másodpercekben). A 17. sorban most a BREAK logikai változónak TRUE értéket kell adni. A főprogram többi része változatlan. A 08.24. mellékleten megadott DAMBREAK azonosítójú szubrutin a főprogram 27. sorában kerül aktivizálásra. A szubrutin célja időciklusonként kiszámítani a töltésszakadás vízhozamát (QBR), melyetebbena példában 8.5. — 1. ábrán megadott QBR = Q(t) trapéz alakú ábrával számítottunk. A QBR számításhoz azonban szükséges, hogy megadjuk a trapéz alakú ábra sarokpontjainak koordinátáit. Ez történik meg a szubrutin 6 — 11. soraiban. A főprogram 24. sorában levő feltételes utasítás annak megfelelően vezérli a programot, hogy feltételeztük-e a töltésszakadást és ha igen, akkor a számítás aktuális időpillanata (TX) elérte-e már a töltésszakadás kezdeti (TB) időpillanatát? Ha a QBR vízhozamot számítani kell, akkor aktivizálásra kerül a fő19* 291
