Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

9. Vízlépcsők és műtárgyaik

9.2 Vízlépcsők duzzasztó műtárgyai és főbb elemei

A továbbiakban megismerkedünk a vizlépcsők duzzasztó műtárgyaival, ezek fó'bb szerkezeti elemeivel, rendeltetésükkel, funckiőikkal és kialakításuk, méretezésük fontosabb alapelveivel.

9.2.1, Az álló- és mozgatható gátak, hatásuk a vízfolyásra

Folyók lépcsőzésekor, csatornázásakor duzzasztómüvek, gátak se- gitségével duzzasztjuk fel a folyó vizszintjét a kívánt duzzasztási szintre (DV, DVSZ). Önálló duzzasztómüveket építünk azonban a folyókban akkor is, ha egy gravitációs vízkivétel érdekében kell magasabb vizszintet biztosítani a folyó adott szelvényében.

A duzzasztőmüvek alapvető hidraulikai funkcióik szerint három fő csoportra bonthatók:- álló (vagy fix) gátak, melyek lényegében a folyón keresztbe épített, nem mozgatható (beton, kő stb.) falak (9. 9/a ábra),- mozgó gátak, ezek olyan mozgatható (acél, fa) falak, amelyek felduzzasztják a folyó vizét, de felhuzhatők, és ilyenkor a viz duzzasztás nélkül, természetes állapotában folyik át a gátszerkezet helyén (9. 9/b ábra);- vegyes gátak, az álló- és mozgatható gátak kombinációi (9.9/c ábra), 9

9. 9 ábra

Álló (a), mozgó b és vegyes (c) gát sémája

127