Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

9. Vízlépcsők és műtárgyaik

Ez a három gáttipus hidraulikai funkciója tekintetében alapvetően különbözik egymástól. A nem mozgatható álló gát építésének feltétele, hogy a gáton átbukó maximális vízhozamhoz (Q ) tartozó vizszint (Z ) ne

haladja meg a megengedett duzzasztási vizszint maximumát ®^max)*

Álló gátaknál a gáton átbukő viz üzemi vagy duzzasztási vizszintje az át- bukási vízhozamnak a függvénye.

Ha nem engedhető meg a duzzasztási szint ingadozása, vagy ha az álló gáton átbukő legnagyobb vizhozamhoz tartozó duzzasztott vizszint nem engedhető meg, akkor mozgó gátat kell építenünk (9. 9/b ábra), melynek felhúzásával, szabályozásával a vizszintet szabályozhatjuk. Itt a duzzasztott tér kiüríthető, mig az állőgátnál nem. A mozgó gát épitése költségesebb, de létesítését a hordalékjárás indokolhatja.

Kedvező meder topográfiai, talaj és hidrológiai adottságok esetén vegyes gátat is építhetünk, mely gazdaságosabb a mozgó gátnál. A vegyes gáttal a duzzasztási szintet ugyanúgy szabályozhatjuk, mint a mozgőgátakat.

9.2.2 Allógátak

9.2. 2.1 Allógátak szerkezeti kialakítása

Az állógát legfonotsabb szerkezeti eleme a gáttest (9.10 ábra), melynek rendeltetése a duzzasztás. Az átbukó viz az utófenékre jut, mely védi a műtárgyat az átbukő vizsugár eróziójától, megtöri a vizsugár energiáját, és a rohanó vizmozgást áramlóvá alakítja át. A kétoldali gátfő közéköt be a gáttest, s igy szerepe a gát állékonysága szempontjából rendkívül fontos. Ezt segítik elő a szárnyfalak is, melyek "bekötik" a gátat az oldalfalakba. A szárnyfalaknak szivárgásgátlő szerepük is kiemelkedően fontos. Hasonló a szerepük a szádfalaknak és az előfenéknek, melyek meghosszabbítják a szivárgási vonalakat. Az utőágyazat szerepe megvédeni a medret a vizugrás után még meglevő erős örvénylések erodáló hatásától.

A gáttest keresztmetszetének alakja szerint meredek (a), hidrauli- kus (b), lejtős és gyakorlati (d) profilú gátakat különböztetünk meg (9.11 ábra).

A meredek hátfalu gátnál (9.11 /a és d ábra) a fal és a vizsugár között levő térségből a vizsugár levegőt ragad el és visz az alvizbe. így ebben a térségben, ha valahonnan nem tud levegő bekerülni a nyomás, az atmoszférikus légnyomás alá csökken. Ez a szívás a gát hátfala mögött nem állandó, a hullámzás és a vizsugár rezgése szerint lüktető is lehet. A szívás nem kedvez a gátnak, részben többletterhelést jelent a statikai méretezésnél, részben pedig lazítja a gátfalazatot, ha az kövekből készült és elő- 128