Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

9. Vízlépcsők és műtárgyaik

a zsilipeléssel áteresztett viz veszteséget okoz az energiatermelésben. A hajózsilipek gyors Uritése és töltése, (ez a hajózás érdeke) kedvezőtlen hullámokat kelthet az alsó, ill. felső vizben. A hullámok rontják a vízkivételek teljesitményét, veszélyeztetik a zsilipelésre váró hajók biztonságát, és ingadozásokat okozhatnak a turbinate lepek teljesítményében. A hullámok nagyságát csökkentik a nagy vízfelületek, valamint a megfelelő terelőfalak, mólók.

9.1.6 A vizkivételi mii

A vizkivételi mii célja: vízkivétel, hasznosítás szempontjából.

Igen sok változatuk van. Lehetőleg mindig a homorú parton helyezzük el, mert igy tudjuk biztosítani, hogy a legkevesebb hordalék jusson az Uzem- vizcsatornába, és az iizemvizcsatorna előtt nem keletkezhet olyan zátony, amelyik a csatornát elzárja. Ha a homorú part görbülete nem elegendő, akkor a vizkivételi mü torkolati szelvényének (küszöbjének) megfelelő elhelyezésével biztosítjuk a csavaráramlás kedvező alakulását. Kedvezőbb vízkivétel érdekében gyakran szabályozzuk a vizfolyást.

A vizkivételi csatorna és a folyó tengelyvonala a vizkivételi szöget ( °) adja meg, ami akkor jő ha

¥ = 30 - 45°

Az 9.7 ábrán vázolt klasszikus elrendezésű vizkivételi mü főbb részei: zsilipek, a meder- és parti pillérekkel; bevezető csatorna, a hordaléköblitő zsilippel és csatornával; végül a vizkivételi mü utófeneke az üzem vízcsatornához történő csatlakozással (részletesebben lásd a Vizép. Szerk. -ben).

9.1.7 Medverátvágások és elzárások

Folyami vizlépcsőket rendszerint a folyó olyan kanyarulatában, le- mélyitett és viztelenitett, védtöltéssel védett munkagödrökben épitjük meg "szárazon", amelyet azután átvágunk, és igy mederáthelyezést hajtunk végre. A régi medret keresztgátakkal zárjuk el. így épült meg a tiszalöki (9.6 ábra) és a kiskörei vizlépcső is. A keresztgátak kialakítását a 9.6 ábrán felnagyítottuk.

126