Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
9. Vízlépcsők és műtárgyaik
9. VÍZLÉPCSŐK ÉS MŰTÁRGYAIK A vízfolyásokat úgy hasznosíthatjuk, hogy a természetes lefolyásukat mesterséges beavatkozással szabályozzuk.A folyó természetes lefolyásának szabályozsát rendszerint több cél érdekében hajtjuk végre. A lefolyás szabályozása érdekében a folyókat megfelelő műtárgyakkal, duzzasztó művekkel, gátakkal lépcsőzzük, s így jönnek létre a vízlépcsők (9.1' ábra). A vízlépcsőt létrehozó műtárgyat duzzasztó műnek, a duzzasztott folyószakaszt felvizi bögének, ha az alvizi meder nincs beduz- zasztva, alvizi medernek nevezzük. A felduzzasztott vizszintet duzzasztási szintnek, a felviz és alviz különbségét pedig vizlépcsőnek nevezzük. A vízfolyás lépcsőzésével a felvizben megnövekednek a vízmélységek: a duzzasztási görbe alakja a Q vízhozamtól és a gát szabályozhatőságától függően változik. Duzzasztómű nélkül pl. a nyári kisvizek idején olyan kis vízmélységek alakulnak ki a folyón, hogy nem lehet hajózni. Duzzasztóművel, ugyanezen vízhozamnál megnövekednek a vízmélységek és a folyó adott szakasza hajózhatóvá válik (9.1 ábra). Ebben a fejezetben megismerkedünk a vízfolyások lépcsőzésével, annak a vízfolyásra gyakorolt hatásával, a vízlépcsők általános elrendezésével, és műtárgyaival. Részletesebben tárgyaljuk a gátszerkezeteket és azok főbb méretezési alapelveit. 9.1 Vízfolyások lépcsőzése és a műtárgyak általános elrendezése A vízfolyások lépcsőzését a következő vízhasznosítási célból szoktuk alkalmazni: vizerőhasznositás, öntöző-, ivó- vagy ipari vízkivétel, hajózás, energiahasznositás, halászat, sport és üdülés. Feltétlenül törekedni kell a többcélú vízhasznosításra. A következőkben megismerkedünk a vízlépcső helyének kiválasztásával, a vízlépcső környezeti hatásával, a műtárgyak típusával, rendeltetésével és általános elrendezésével.
