Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

9. Vízlépcsők és műtárgyaik

9.1.1 A vízfolyások lépcsőzésének hatásai

A vizlépcsőzés alapvetően megváltoztatja a vízfolyás lefolyási hidraulikai viszonyait. Minél nagyobb a vízlépcső, vagyis minél magasabb a keletkezett duzzasztási szint, annál nagyobb arányú a vízlépcső hatása, mind magassági, mind hosszirányban.

Folyőknál rendszerint csak olyan magas duzzasztást hozunk létre, hogy alatta maradjunk a folyó árvizszintjének (alacony duzzasztás,

9.2/a ábra). Az árvíz idejére eltávolítjuk a mozgó gátszerkezetet és az árvíz akadálytalanul vonulhat le a mederben. Magas duzzasztásnál az ár- vizszint fölé duzzasztunk (9.2. /b ábra). Ekkor, árvíz idején úgy szabályoz zuk a gátszerkezetet, hogy a duzzasztott vizszintet tartani tudjuk. Ebben az esetben természetesen csökken a vízlépcső magassága. A magas duzzasz tást többcélú vizkészletgazdálkodási szempontok (vizerőhasznositás, hajózás, vízkészlettel való gazdálkodás, öntözés) indokolhatják. Nagyobb hullám tér esetében a hullámtéren is van tározás (hullámtéri tározás). Ilyen pl. a kiskörei vízlépcső is.

Magas duzzasztásnál azonban többletköltséggel jár az árvédelmi gátak magasítása, vagy erősítése, továbbá a mederből kiszivárgó vizek

115