Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
7. A vízhasznosítás
7.4 Vízkivételek t A vízhasznosítás egyik igen lényeges, gyakori módja, hogy a tározókból, folyőkből, vagy a talajvízből a vizet vizkivételi miivek segítségével kivesszük és a felhasználás helyére szállítjuk. A felhasználás jellegének megfelelően többféle vízhasznosítás lehetséges, melyek más-más igényt támasztanak a vízminőséggel és a fogyasztás jellegével szemben. 7. 41 Ipari vízellátás Az ipari termékek előállítása közben az ipari termelőmunka nagy vízmennyiségeket hasznosít. A nyersanyagok feltárásához, kitermeléséhez és feldolgozásához viz szükséges:- a termelőberendezések, gépek, termékek hűtéséhez,- a termékek alapanyagainak mosásához, osztályozásához, szállításához, áztatásához, %- a termékek alapanyagaként (pl. a konzervgyártás, szérumgyártás stb.). Az egyes iparágak, sőt u.a. üzemen belül és az egyes technológiai folyamatok vízigényének minősége nagyon különböző, amit a vízigények összesítésénél épugy figyelembe kell venni, mint a többszörös vagy kölcsönös felhasználás lehetőségeit. Az ipari vízkivétel általában erősen felülmúlja az ivóvíz és egészség- ügyi, sport célokra elvont vizek mennyiségét, viszont az elvont viz nagy- részét szennyezve (felmelegitve) visszaadja a vízfolyásnak. Ezáltal a vízfolyás használhatóságát csökkenti. A vízfolyások többcélú hasznosítása érdekében is helyes az a törekvés, hogy az ipartelepek elhasznált szennyvizeit újra tisztítva használjuk fel (vízvisszatartás). 7. 42 Ivóvízellátás Vízfolyások vízrendezésénél és tározók tervezésénél mindig figyelembe kell venni az adott körzet lakosságának távlati ivővizigényeit is (lásd részletesen a Vízellátás és csatornázás c. tárgyban). Az ivóvízkészlet a felhasználás során teljes egészében elvész. 6
