Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
7. A vízhasznosítás
A vízfolyások rendezése szempontjából a vízkivételeknek van szerepük. A vizet tisztán, hordalékmentesen igyekezzünk kivenni a folyóból, és a folyóban visszamaradó vízhozam gyakran szabályozás (esetleg tározás) nélkül nem elegendő a meder fenntartására, és a folyóra települt vízhasználatok kielégítésére. 7. 43 Öntözés A hiányzó viz mesterséges pótlására szolgál a mezőgazdálkodás egyik fő tevékenységeként az öntözés, amely a természetes vízviszonyok elégtelensége esetén, mesterséges vízgazdálkodással teremti meg és tartja fenn a talajban a növénytermesztés kívánatos legkedvezőbb állapotát. Az öntözővíz a hasznosítás során, mint közvetlenül újra hasznosítható viz csaknem teljes egészében "elvész". 7.5 Vízerőhasznosítás- * A vizerőhasznositás az energiatermelés során a vizet használja, de el nem fogyasztja és a minőségét sem változtatja meg, csak energiatartalmát hasznosítja. A viz a Nap sugárzása által fenntartott földi körforgása révén soha ki nem merülő, mindig megújuló energiaforrás, amelyet vízerőművek segítségével hasznosítunk. A vízerőművek lehetnek kis-, közepes- és nagyesésüek, tározásosak és tározásnélküliek, vagy egyéb típusúak. A vizerőhasznositás lehet önálló, de műszaki és gazdasági okok miatt egyre inkább összekapcsolják más vízhasznosításokkal. A vizerőhasznositás alapelve, hogy a mederellenállást csökkentjük és igy a felszabaduló energiát hasznos munkára fordítjuk. A vizerőhasznositás alapelveivel a 12.fejezetben foglalkozunk. 7,
