Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
11. Vízerőhasznosítás
Az öblitőcsatorna az Ívesen kialakított csatornakUszöb végéhez csatlakozik, és az alvizbe vezet. Az ezen elhelyezett öblitőzsilip megnyitásával lehet a leülepedett hordalékot az alvizbe öblíteni. A feliszapolődás ellen a leghatékonyabban a vizkivételi műhelyének célszerű megválasztásával lehet védekezni. Laboratóriumi vizsgálatokkal és helyszíni tapasztalatok alapján megállapították, hogy a hordalék beáramlása szempontjából lényeges különbség van az egyenes és az Íves folyószakaszból való vízkivétel között. A vizkivételi müvet a folyó íves szakaszán, közel az iv végéhez, a homorú oldalon kell megépíteni. Annál kevesebb hordalék áramlik az Uzemvizcsator- nába, mennél intenzivebb a csavaráramlás. A beeresztő zsilippel szabályozhatjuk az Uzemvizcsatornába bevezetett vízhozamot, bár ezt gyakran az erőmű turbina zsilipjével is szabályozhatjuk. A vízkivételek kialakításával a Vízépítési Szerkezetek c. tárgyban részletesebben és általánosabban is foglalkozunk. Az üzemvizcsatorna feladata a kiépítési vízhozamnak a vizerőtelephez és onnan a befogadóba való vezetése lehetőleg kis esésveszteséggel. Az Uzemvizcsatorna két szakaszból áll: a vizkivételi mü és a vizerőtelep közötti felvizcsatornáből, valamint a vizerőtelep és az Uzemvizcsatorna alsó torkolata közötti alvizcsatornából. Az Uzemvizcsatorna hidraulikai méretezése meglehetősen bonyolult műszaki-gaz da sági kérdés, amit csak fokozatos megközelítéssel lehet megoldani. Ennek a tárgynak nem feladata a méretezés részletes ismertetése. Az üzemi sebesség helyes felvétele nemcsak gazdasági kérdés, hanem ettől függ a hordalék lerakódás is. A csatorna töltésének koronaszintje függ a csatorna dinamikus vizszintjétől is. Megkell vizsgálni a szivárgási arányokat és a téli üzemet is. A csatornafő a felvizcsatornának a vizerőtelep előtti végső szakasza. A csatornafőt úgy kell kialakítani, hogy a vizerőtelepre a rááramlás megfelelő legyen, a jég és hordalék lebocsátására, a vizszint szabályozására megfelelő berendezések álljanak rendelkezésre. A csatornafőt sokféleképpen lehet elrendezni. Az elrendezésre példát a 11.16 ábra tartalmaz. A csatornafő részei: 1. az előtér, 2. a jégterelő, 3. az árapasztó (bukó, szivornya, zsilip), 4. a fenékkiűritő, ill. jéglebocsátó zsilip). A tervezőnek kell eldönteni, hogy ezek közül az adott esetben melyekre van szükség. A vizerőtelepet az Uzemvizcsatorna mentén elvileg bárhová telepíthetjük. Gyakorlatilag a vizerőtelep helyét gazdasági megfontolások alapján jelölhetjük ki. Ha a terepen hirtelen törés van, célszerű a vizerőtelepet ide építeni. Egyenletes terep esetén költségminimum számítása segíthet a döntésben. ’ 297
