Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
11. Vízerőhasznosítás
ÁRAPASZTÓ CSATORNA ERŐTELEP 11.16 ábra A csatornafő és a vizerőtelep elrendezése A vízerőmű kialakítása elvileg megegyezik a folyami vízerőművekkel, de jellegzetes eltérése, hogy az előcsatorna hosszabb, és jóval merede- kebb. Ennek oka az, hogy a hasznos esések itt jóval nagyobbak és néha elérik az 50 m-t is. A 11.17 ábrán a kesznyéteni vizerőtelep főmetszetét tüntettük fel. Nagyeséslinek nevezzük azokat a vízerőműveket, amelyeknek az esése nagyobb 50 m-nél. Magyarországon nagyesésü vízerőművek létesítésére a földrajzi adottságok nem nyújtanak lehetőséget. A legtöbb országban azonban főleg nagyesésü vízerőműveket építenek. Ezért meg kell ismerkedni ezekkel a müvekkel is. Ebben a fejezetben tárgyaljuk a szivattyús energiatározőkat is, amelyek energiagazdálkodási szempontból nem tekinthetők ugyan energiatermelő erőmüveknek, általános elrendezésük, műszaki megoldásaik azonban nagyon hasonlóak. Ezek létesítésére Magyarországon is számos kitűnő lehetőség van. A nagyesésü vízerőműveknek sok változata van, ezek három fő típusra vezethetők vissza [^2oJ: 11.5 Nagyesésű vízerőművek 1. Uzemvizcsatornás nagyesésü vízerőmű: 2. nyomóalagutas vízerőmű, 3. völgyzárógát-erőmű. 298
