Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
8. A vízjárás szabályozása tározónál
A hegy és dombvidéki tározókat - még a teljes hasznositásu tározó esetén is - árapasztóval képezik ki a katasztrófális árvizek levezetése céljából. Az árapasztó-műtárgy elhelyezésére ismét két megoldás ismeretes: a) a gát testében (8. 9 ábra A helyen) b) a völgyoldalban (B vagy C helyen) Az elhelyezés megválasztása nagymértékben függ az általános topográfiai és geológiai viszonyoktól stb. Végül el kell látni a tározót fenékkiüritővel, melynek célja, hogy szükség esetén biztosítsa a tározó teljes leürítését. Elhelyezése főleg a gát testében, a völgyfenék legmélyebb pontjánál történik, de itt is elképzelhető a völgyoldalban történő elhelyezése. Ma már igen gyakoriak az olyan kombinált vagyis többcélú műtárgyak, melyek a fenti három követelménynek (vízkivétel, árapasztás, leürités, vagy mindháromnak) eleget tesznek. Az ilyen szerkezeti kialakítást a gazdaságosságra való törekvések indokolják. A fenéküritőt és az üzemvizkivé- telt különösen gyakran egyesitik, és ezek gyakran felhasználhatók az épités alatti árvizek átvezetésére. 8.4.1 Völgyzárógátak tipusai A gátak anyaga és szerkezete a fentiek tényezőitől függ és ennek megfelelően igen sokféle gát ismeretes. A továbbiakban az építési anyag (beton, kő, föld) jellegének és a szerkezeti kialakításnak megfelelően tárgyaljuk az egyes gát fajtákat. 8.4.1.1 Beton sulygátak Betonból falazott gátakat csak igen jó altalajra lehet építeni. Alkalmazása csakis szikla altalaj esetén, tehát hegyvidéken jöhet szóba. A beton gátak magassága 200 méter körül is lehet. Hazánkban igen csekély lehetőségek vannak még középmagas betongátak építésére is. A sulygátat nevezik támfalszelvényü gátnak is. Jellegzetessége, hogy a reá ható viznyomásnak: saját súlyával képes ellenállni. Tekintettel a gát magasságával növekvő talajterhelésre, csakis szikla altalajra alapozható. A sulygátat régen kőből falszerüen építették (falazott gát). Ma betontömbők- ből építik (betongátak) vagy úsztatott betonból, amikor is a betonmasszába szikladarabokat dobálnak be, az össztérfogat maximum 30%-áig. A gát keresztmetszete, - az előzőekből ismert statikai meggondolások alapján - háromszög, amelynek felső csúcsa a duzzasztott vizszint magasságában van. A sulygát jellegzetes kereszt és hosszmetszetét, ill. alaprajzi 35
