Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

8. A vízjárás szabályozása tározónál

elrendezését tünteti fel a 8.10 ábra. A gátszelvény felső csúcsa (ill. a legmagasabb duzzasztási szint) fölött van a biztonsági követelményeket kielégítő gát-korona szint. E tekintetben mértékadó a legnagyobb hullámzás és az árvízből adódó vizszint ingadozás. A koronát olyan szélességgel kell kiképezni, hogy az egyben közlekedési útként szolgáljon, továbbá az árapasztó vagy üzemkivételi zsilipek és ezek kezelőhelyiségei is elhelyezhetők legyenek rajta. A gát alvizi (légfelőli) fala a koronától függőlegesen vagy enyhe Ívben megy át az alapháromszögbe. A gát felvizi (vizfelőli) falát is enyhe, 1:20 hajlásúra szokták kiképezni, főleg statikai okokból és a befagyott jég nyomásának csökkentése céljából.

Igen lényeges a gát alapsikjának kiképzése, ami szervesen összefügg az alapkőzet tulajdonságával is.

A sulygátak hosszmetszete alaprajzilag általában egyenes, de eszté^- tikai és kedvezőbb tágulási feltételek miatt néha kissé Ívesre képezik ki.

Betongátaknál igen körültekintően kell védekezni a gát repedése és az ezekben kialakuló vizjáratok ellen. A gáttestben a beton zsugorodásából,

gát korona

8.10 ábra

Sulygát metszete (a), nézete (b) és alaprajza (c)

36