Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
10. Víziközlekedés, víziutak és műtárgyaik
10.13 ábra Támkapus, körülfutó oldalcsatornás töltésrendszerii hajózsilip metszete (a) és alaprajza (b) A 10.13. ábrán látható egy támkapus, köríilfutő csatornás töltésrend - szerii magányos hajózsilip hossz-metszete és alaprajza. A hajó átzsilipe- lésének folyamatát a 9.8 ábrán már bemutattuk. A hajózsilip három fő részből áll:- a felső főből- az alsó főből és- a zsilip kamrából. A felső főben vannak elhelyezve a duzzasztott vizszint tartását biztositó zsiliptáblák, továbbá a vízlevezető (töltő) zsilipek és csatornanyilások. Az ideiglenes betétgerendás elzárás céljára úgy a felső, mintáz alsó főben betétgerenda hornyok vannak. A 10.13 ábrán vázolt hajózsilip támkapus rendszerű. A kinyitott kapuk a kapufülkébe sűllyeszthetők. A két töltőnyilást egy-egy zsiliptáblával zárhatjuk el. A támkapuk küszöbhöz csatlakozva biztosítják az alsó vizzárást. A függőleges vízzárást tömitőgerendák vagy műanyag profilok biztositják. Az alsó fő sok tekintetben hasonló a felső főhöz. Támkapuja azonban magasabb. A támkapukat a viznyomás mint háromcsuklós tartót egymáshoz igyekszik szoritani. A zsilipkamrában történik a hajó felemelése, ill. lesüllyesztése a töltő, ill. Uritőnyilásokon bevezetett viz segitségével. A kamra belső falán ütköző 215
