Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
10. Víziközlekedés, víziutak és műtárgyaik
berendezéseknél fordultak elő, de alkalmazzák ma már több kilométer távolságban a hidraulikus száílitást, elsősorban földszállitásra. A viziközlekedés ma is használt formája a hidpőtlő kompok. A hajózás történetét vizsgálva azt látjuk, hogy a hajózás különböző Vidékeken, különböző ütemben különböző fejlődési fokot ért el a történelem folyamán. Időszámitásunk előtt 3600-ban már az egyiptomiak evezős, vitor- lás hajókkal végeztek száílitást a Niluson, nagyobb utakat teltek meg a Föld- közi tengeren. Akkor csak a partménti- és belvizi hajózás fejlődött ki erősebben. A régi rómaiak idejében a vitorlás hajók- és az evezős hajók az egész Földközi tengeren közlekedtek, sőt kisebb utakra a Gibraltári szoroson túl is kimerészkedtek, azonban csak kis távolságra távolodtak el a partoktól. A tengeri hajózás akkor vettuagvobb lendületet, amilor 1250 körül Kínában ismeretessé vált a mágnestű, és 1302-ben Európában is ismertté vált. 1302-ben készítettek először szélrózsás iránytűt. A gőzhajó ötlete már 1543-ban felmerült, azonban akkor megfelelő gőzmotor hiányában csak ötlet maradt. 1707 -ben az első kísérleteket a gőzhajóval Papin végezte, azonban az első üzemképes gőzhajó csak 1807-ben született meg, amikor Fulton egy Watt-féle gőzgépet alkalmazott hajóra és sikerült vele nagyobb távolságra a folyó árja ellen is haladni. Hazánkban az első gőzhajó 1818-ban jelent meg, amikor a»pécsi Bernhardt Antal szerkesztett gőzhajót és kapott rá szabadalmat. 1860-ban megalakult a Duna Gőzhajózási Társaság, amelyeknek hajói már menetrendszerűen közlekedtek Budapest és Bécs között. Akkor az ut völgymenetben 14 óra 20 percig tartott, mig hegymenetben 48 óra 30 percet vett igénybe. 1856-ban Párizsban már megegyezés született a szabad dunai hajózásra vonatkozóan. Ezt az egyezséget azóta többször megújították és ennek betartása fölött napjainkban a dunamenti államok képviselőiből alakult Dunabizottság őrködik. 10.1.2 A viziközlekedés feladata és főbb jellemzői A viziközlekedés feladata a személy és teherszállítás, ill. sport és üdülési igények kielégítése. A hadászati lehetőségeket itt nem tárgyaljuk. A viziközlekedés és szállítás jelentősége, és arányuk egyéb szállítási lehetőségekhez képest a történelem során igen sokat változott. A vasúti és közúti szállítás fejlődése és számtalan előnyös tulajdonságai különösen a belvizi hajózás fejlődésében okoztak törést. Az igazság az, hogy a viziut nem pótolhatja sem a vasúti, sem a közúti hálózatot, de tehermentesítheti azokat. E mellett különösen kedvező ipartelepülési adottságok esetén a vizt- szállitás a legcélszerűbb és a legolcsóbb megoldás. A viziközlekedés főbb jellemzői a következők: s J 99 /
