Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
10. Víziközlekedés, víziutak és műtárgyaik
Az első esetben a vízfolyás vagy tő minden beavatkozás nélkül alkalmas hajózásra. A második esetben a vízfolyást vagy tavat szabályozni kell, hogy hajózás céljára alkalmas legyen (lásd Vízfolyások 1-ben). A harmadik esetben a vízfolyásokat a hajózhatóság érdekében lépcsőzni kell (lásd 10.13 alatt). Végül a mesterséges viziut a hajózás céljára létesített uj csatorna. Ha a mesterséges csatorna célja csak a hajózás, akkor haj ócsatornáról, ha azonban a mesterséges csatornának a hajózás mellett még más vizgaz- dálkodási célja (vizszállitás, vízkivétel stb.) is van, akkor hajózható csatornáról beszélünk. A viziközlekedés kialakulását annak számtalan előnyös tulajdonsága tette lehetővé. Kezdetben a viziut ingyen kínálkozott szállításra. A hajózás legkezdetlegesebb formája az usztatás volt, amikor a szállítandó terhet, legtöbbször fát, vagy valamilyen úszó anyagot, leölt vadat a folyőda bedobták és lejjebb, amikor a folyó leusztatta, vagy levitte ezeket kifogták. Fejlettebb formája volt ennek a tutajozás és az ereszkedés, amikor a tutajozásnál a tutajjá egyesített fagerendákat úsztatták le. Az ereszkedésnél a hajót vagy ladikot megrakták áruval és azt engedték leúszni a folyón. Az ilyen ereszkedő hajó kormányképes volt, vagyis gyorsabban mozgott mint a viz. Az evezésnél vagy csáklyázásnál evezőkkel, ill. rudakkal továbbították, mozgatták a hajótestet és igy bizonyos mértékig tudtak mozpgni a vízfolyással szemben is. Hosszabb szakaszon és sebessebb folyókban ez nem volt lehetséges, és igy idővel kifejlődött a vontatás. A hajóvontatásnál a parton kiépített vontató útról egy kötéllel húzták a hajót és lehetséges volt sebesebb szakaszokon is felvontatni a hajót. A szél erejének hasznosítása a hajózásban a vitorlázás, csak lassú folyókon fejlődött ki és teljes tökéletességét tulajdonképpen csak a tengeri hajózásnál érte el, ahol évezredeken át a tengeri hajózásnak legeredményesebb és legjobban használt módszere volt. Ugrásszerűen fejlődött a hajózás a gőz ha józás bevezetésével. A tengeren mindig nagyobb és nagyobb személy- és áruszállító hajókat építettek és közelekedtettek, a folyókon pedig kifejlődött a géphajókkal való vontatás. Az áru nagy uszályhajőkba került, az uszályhajókből többet, - nagyobb folyók- nál 12, vagy még ennél is többet - összefognak egy vontatmánnyá és azt géphajó vontatja. Újabban kezdik bevezetni nagyobb folyóknál a tolóhajózást, * amikor vontatás helyett az uszályokat a géphajő tolja. A viziszállitáshoz tartozik, azonban nem nevezhető hajózásnak a különböző tartályokban való áruszállítás, amikor vagy merev, vagy hajlékony műanyag tartályokba rakják a szállítandó árut, a tartályokat tutajokká egyesitik és ezt vontatva továbbítják a vizen. Viziszállitásnak nevezhetjük a hidraulikus anyagszállitást is, amikor a szállítandó szemcsés anyagot csövekben vízzel továbbítják. Ilyen csöves szállítások kezdetben főleg rakodóJ 98
