Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízépítési hibák (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
13. Vízfolyásokba vezetett szennyvízlevezető csövek hibái
retezés nem indokolt, helyette ezek keletkezését a sima vonalvezetéssel és az enyhe törések alkalmazásával elkerülhetjük. 2. Ott, ahol rohanó viz léphet fel a csőben, célszerű sima, egy darabban készült csövet tervezni, hegesztett kapcsolatokkal. 3. Az áramló viznek kitett résznél szintén célszerű az egy darabban készült cső, ha azonban építéstechnológiai okokból karmantyus vagy karimás kötéseket alkalmazunk, a tökéletes vízzárásra nem kell törekedni, mert a csatlakozásoknál esetleg kiszivárgó viz kis mennyisége jól elkeveredik a befogadó vizével. 4. Csőtörés esetében a csőnek csak rövid sérült szakaszát kell eltávolítani és nem vízzáró karmantyus, esetleg áttoló karmantyus megoldással javitani. 5. A parti szakasz hosszirányú kimosása ellen a munkaárok földdel való alaposan döngölt visszatöltése segít, a vízmosások megkötéséhez hasonló bordákkal vagy alacsony eséscsökkentő lépcsőkkel, ill. gátakkal. 6. A vizen úszó olajszennyeződés visszatartására kísérletekkel jól megállapított merülő-terelő fal alkalmazható, azonban ilyen esetben biztosítani kell, hogy nagyobb mennyiségű uszadék (szénakazal, elhullott állatok, stb.) fenn ne akadhasson ezen a gáton és igy duzzasztás ne okozhasson. A pakura ellen nem ajánlatos pakurafogó gáttal védekezni, hanem tel- jesen lehetetlenné kell tenni a pakura bejutását a szennyvízrendszerbe. 7. A vízépítési műtárgyaknál általában fokozottan kell ügyelni a viz okozta károkra. Ezért ennek a csőnek is elkerülhetetlen a gondos felügyelet^ Ezt a felügyeletet úgy kell megszervezni, hogy a felügyeletet végrehajtó már az építkezés során megismerje a helyi körülményeket, az építés módját és igy ismeretébe legyen azoknak a veszélyeknek, amelyek az áramló viz által felléphetnek. A nem helyesen megszervezett felügyelet okozhatta azt, hogy egy csőnél a szennyvízrendszerbe ömlő pakurát három napig nem vették észre, és már mintegy 3-4 ezer tonna pakura ömölhetett ez idő alatt a szennyvízcsatornába. De a felügyeletnek ki kell terjednie arra is, hogy milyen alámosódások történtek az építés óta a cső viz alatti és viz feletti szakaszán. Ebből a szempontból igen fontos, hogy az építési napló, és a különböző beruházási okmányok (átadás-átvétel jegyzőkönyve, mérési jegyzőkönyv, szállítási bizonylatok, stb.) pontosak és megbízhatók legyenek. Mindezek a fenntartás költségei és a javítások végrehajthatósága szempontjából legalább annyira fontosak, mint a pénzügyi elszámolás pénztári bizonylatai és nem pontos és lelkiismeretes kitöltésük ugyanolyan károkat okozhat a népgazdaságnak, mint a pénztári sikkasztások. 8. Kisebb csöveknél előfordult, hogy néhányszor 10 m hosszú szakaszon a cső már a tervezés szerint, nem feküdt fel a mederfenéken, hanem a vacsŐ cölöpökhöz rögzítve, mint lógó kötél hidalja át a meder mélyedését. Ilyen csöveknél veszélyes lengés következhet be, amely még a vascső-cölöpöket is lassan kihúzza a talajból. 172
