Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízépítési hibák (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
12. Egy folyami vízierőmű alvízi medrének gyors eróziója
12-2. fénykép Az erőmű alvizi öblözetének parterózió-részlete közelről A 12-4. ábra (l)-el jelzett területe jől mutatja, hogy a mintegy két hőnap alatt bekövetkezett kimosás rendkivül heves volt, hatása és méretei pedig komoly gondot okoztak. A helyreállítás, illetve a partvédő mü biztosítása azonnal megindult. Állandó ellenőrzés mellett fordított szűrőréteget alakítottak ki, melyre kő- hányáskerült. Az ábrán látható a rézsűbiztosítás során kialakított partalakzat is. A partvédő mü és a meder kapcsolatát - a helyreállitást követő mérések tanulsága szerint - sikerült stabilizálni, azonban a kimélyülés tovább folytatódott most már a mederszakasz belseje felé. Ezt a folyamatot jől mutatja a 12-4. ábra (2)-vel jelzett területe, mely a mintegy 1 év alatt bekövetkezett medermélyülést szemlélteti. A mederközép felé haladó kimosás különösebb veszélyt nem jelentett, legalábbis ebben a szelvényben, a műtárgy felé való hátrarágődás azonban már fokozott figyelmet érdemel. A műtárgyat közvetlen veszély nem fenyegette, hiszen mederbiztositó kőszórás és lezáró résfal is védelmül szolgált. A mederbiztositó kőzárás mellett keletkezett mintegy 5 m-es kimélyülés - mely közel egy év alatt képződött - viszont arra figyelmeztet, hogy a nagysebességű viz okozta kimosás a vártnál hevesebb és nagyobb méretű. A szőbanforgó kimélyülés az erőtelep előtti mederszakaszon alakult ki. 149
