Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízépítési hibák (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
12. Egy folyami vízierőmű alvízi medrének gyors eróziója
12.3 Az erózió feltehető okai A vázolt jelenség okainak vizsgálatánál a következőket kell mérlegelnünk: 1. Az erőtelep alatti öblözet áramlástani szempontból történt vonal- vezetése; 2. A sebesség nagysága, gyors változása, a pulzáció hevessége és a hullámzás mértéke; 3. A mederanyag kimosással szembeni érzékenysége és az áramlás labilis hordalékegyensulyi állapota; 4. A meder- és a rézsűbiztosítás módja, egymással való kapcsolata; 5. A különleges üzemelési körülmények. ad, 1, A vizierőtelep alatti öblözet vonalvezetését a 12-3. ábra és a 12-1. fénykép jól szemlélteti. Látható, hogy a rézsű vizerőtelep alatti részét meglehetősen erőszakos módon a vizerőtelep vetülete felé vezették, a betonból készült partfal pedig a 82,00 m Orsz. szintig a vizsugár nyaláb szétterülését is megakadályozza. A viz kinetikai energiájának csökkentése, illetve az alluviális eredetű mederanyag esetében, mindenképpen várható kimélyülés szempontjából igen fontos a viz sebességének megfelelő csökkentése, a vizsugár nyaláb helyes vezetése révén a kimosás helyének biztonságos helyen való lokalizálása. Ennek érdekében lehetővé kell tenni a nagysebességű vizsugár nyaláb gyors lefékezését és szétterülését és jó partvonalozással a vizsugár terhelését. Amennyiben a partalakzat áramlástanilag kedvezőtlen kialakítású, úgy a vizsugár nyaláb nagy kinetikai energiája miatt nem képes követni a helytelen partalakzatot. A viz a parti rézsűbe ütközve csavaráramlásokat, lokalizált energiaátalakulási folyamatokat, heves sebességpulzáciőt eredményez, ami végsősoron a partvédő mü gyors rongálódásához vezet. Az áramlástanilag kedvezőtlen partkialakitás megakadályozza azt is, hogy a vizsugár nyaláb sebessége megfelelően szétterülve lecsökkenjen. A partközeiben haladó, erőszakoltan irányváltoztatásra kényszeritett vizsugár nyaláb képtelen a partközelből elszakadva szétterülni. Kisvizek és csucs- Uzem idején a duzzasztón vizátbocsájtás nincs, a vizerőtelepen átbocsájtott viz pedig az asszimetrikus vizátbocsájtás következtében hatalmas forgást hoz létre az alvizben, ami egyik alapvető oka a mederkimélyitő erő keletkezésének. A vizsugár nagy kinetikai energiatartalma és a partvonaiazás nincs összhangban. A szívócsőből kifolyó vizet igen rövid szakaszon kényszerítik vízszintes és függőleges értelmű szelvényszükületre. Az átfolyási szelvény ilyen értelmű változása nem tesz lehetővé számottevő sebességcsökkentést, igy a vizsugár eredeti irányát mintegy nyaláb-sz erüen megtartja. A viszonylag kicsiny ivsugaru partvonal irányváltoztató hatását a vizsugár nehezen tudja követni, az irányváltozás elsősorban ütközés révén következik be. Emiatt a viz sebessége hosszabb mederszakaszon sem csökken, a vizsugár nyaláb szorosan a partvonalat követve halad. A felsorolt 150
