Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízépítési hibák (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
11. Egy folyó ártéri hídfőburkolatának meghibásodása és rekonstrukciója
11.2 A hibák és okaik A rekonstrukciós terv, a szűkös számú tervdokumentáció és a helyszíni szemlék, ill.megbeszélések, de nem utolsó sorban a rekonstrukciós terv mllszaki leírásának alapján kivitelezési és tervezési hibák állapitha- tók meg. A helyreállitás módjának megállapitására szükséges volt a csúszás okának felderítése. Ebből a célból a tervező valamennyi földkupnál fúrásokat és ennek alapján rézsüállékonysági vizsgálatokat végzett (11-1. ábra). A számítások alapján a csúszást a huzási repedések, a vízzel való telítettség, a magas vizállás gyors apadása, valamint a gondatlan kivitelezés ("rézsUre épített rézsű") okozta. Elöljáróban igy lehetne összegezni a legfontosabb tanulságokat: a viz jelenlétének minden előforduló hatását figyelembe kell venni a burkolatok tervezésénél és építésénél. Részletesebb elemzéssel a következők állapíthatók meg. a) Az 1955-ben tervezett töitéstestben helyezkedett el a volt provizóriumhoz vezető töltés. A kivitelezés során a régi töltést nem lépcsőzték, és igy a régi és uj töltés anyagát nem dolgozták össze (11-2. ábra). Különösen élesen vetődik fel ez a kérdés az adott esetben, amikor a Zagyva folyó árvizénél tartósan vizállás alá kerlll az egész földkup és az teljesen átázik. b) A rézsű csúszásának másik alapvető és legdöntőbb oka a töltés átázása. Az agyagtalajokből álló töltés rézsűjének állékonyságát a kis súrlódási szög miatt döntően a töltéstest kohéziója határozza meg. A kohézió nagysága viszont elsősorban a víztartalomtól függ. Árvíz idején, mivel a szóban levő feljáró a Zagyva folyó hullámterében fekszik, a burkolt földrézsűk agyagtalaja teljesen telítődik vízzel. A talajfurások adatai szerint a rézsű anyaga szürke agyagos feltöltés és szürke agyag talaj. A hosszantartó árvizek az agyagtalajokat is gyorsan átáztatják és ennek következtében súrlódási szögűk számottevően lecsökken ^ = 15° értékre is, ami jóval kisebb, mint a tervezett ^ = 1:1-es ( ^ = 45°) és = l:l,5-es ( f = 30°) rézsűk hajlása. A burkolattervezés egyik legfontosabb alapszabálya, hogy a burkolat csak a földmű felületi védelméül szolgálhat, és ez utóbbi az előbbire semmilyen erőt nem adhat át. Az árvizek levonulását követően viszont az átázott rézsű az adott hajlással nem tudott megállni és igy a földrézsü a burkolatra alulról megengedhetetlen erőhatást fejtett ki. A vizzáróan kihézagolt burkolatban nem voltak szivárgó fészkek, amelyek elősegítették volna a belső viznyomás csökkentését. c) Egy további hiba, hogy a rézsUre, de különösen a burkolat alatti altalajra nagyobb terhelés hat a megengedettnél. A töltés állékonysága tehát 127
