Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízépítési hibák (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

11. Egy folyó ártéri hídfőburkolatának meghibásodása és rekonstrukciója

az altalaj minőségétől filgg, ami a talajmechanikai furásszelvények alapján általában 1-2 Mp/m2 kohézidőju anyagtalajből áll. Az altalajra megengedett feszültség tehát kicsi a ténylegesen ható feszültség pedig nagy, főleg a hidfőkhöz közel eső töltésszakaszon. Emiatt a hidfők végétől 20-20 m- re a tervezett 1:1,5 rézsű nem kellőképpen biztonságos, amit a töltések nagy süllyedése és a rézsülábaknál levő feltüremlések bizonyítanak. A rekonstrukciós terv műszaki leirása igen helyesen említi meg, hogy esztétikai szempontok miatt és mivel az alap mindenhol gyenge, a töltés rézsűjét mind a 4 oldalon (a Zagyva bal és jobb oldalán, és az ut bal, illetve jobb oldalán) () = 1:2 hajlásúra kellett volna tervezni. A biztonságos összeépítés miatt ebben az esetben is a meglévő rézsűt el kellett volna bontani és lépcsőzni. A hidon átmenető vezetékek, de elsősorban a gázvezetékek miatt ez a megoldás túlságosan költséget lett volna. Az ut átfogó rekonstrukciója, vagy gázvezeték csere esetén a későbbiekben javasolták a töltés rézsűjét (P = 1:2 hajlásúra kialakítani.

Az altalaj gyengeségének oka egyrészt szerkezetében, másrészt a hidrológiai feltételekben keresendők. A talajmechanikai feltárás szerint az altalaj - ami a hullámtér felszínén kezdődik - gyenge szürke agyagtalaj, ami árvíz idején teljesen átázik. Árviz után a töltés aitaja csak igen soká képes víztartalmát csökkenteni, részben a közeli meder vízállásai (11-1. fénykép), részben és döntően a földrézsüből lassan kiszivárgő viz áztató hatása miatt.

d) A földrézsü egy része a teljes töltés magasságig, másik része csak kb. félmagasságig volt burkolva (11-2. fénykép). Az agyagtalajok tulajdonsága, hogy a nyári száraz ság idején víztartalmukat elveszítve zsugorodnak és összerepedeznek. Az idevonatkozó talajmechanikai szakvélemény is megállapította, hogy huzási repedések a nyári esőzések hatására előállhat- tak az agyagtalajből épített rézsűben, mivel a meleg hőmérséklet hatására talajkiszáradás következett be. A kiszáradt talaj repedéseit a csapadékvíz gyorsan kitöltötte, ahol a hidrosztatikus viznyomás azonnal feszítő-romboló erőhatást fejtett ki a rézsűre.

e) Végül a 11-1. és 11-2. fényképekről és a tervekből is megállapítható, hogy a rézsű burkolata részben előregyártott 40x40x5 cm-es betonlap, részben (a kúp szakaszán) terméskő burkolatból épült. Az előzőekben kifejtett okokból egyértelműen következik, hogy az ilyen burkolat, hullámtéri viszonyok mellett különösen nem lehet időtálló.

A burkolat alapja, vagyis támasztóbordája sem elegendő az adott rossz altalajviszonyok mellett.

Egyébként a jelenlegi kőburkolat kőanyaga sem megfelelő, túlságosan apró és vékony. A burkolat hézagjaiban a növényzet is megtelepedett. (11-1. fénykép), ami fokozza a szerkezet lazulását.

Az eredeti burkolatba nem építettek be víztelenítő, szivárgó fészkeket, amelyek elősegítették volna a folyó vízállásának apadása után kialakuló belső viznyomás csökkenését.

128