Kozák Miklós - Hamvas Ferenc: Vízépítési tapasztalatok (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1982)

37. Egy torkolati szivattyútelep tervezési és építési hibái…

1970. január 13-án a vízátfolyás csaknem teljes megszüntetésével láthatóvá vált az utófenék, amely félkör alakban teljesen leszakadt. Csekély vizátfo- , lyás ekkor még mindig volt. Az utófenék leroskadt része és a még ép utófenék szakasz közötti legnagyobb vélelmezhető szintkülönbség mintegy 1-1,5 m volt.

A hátrarágődási folyamat gyorsan fejlődött, rövidesen elérte a műtárgyat. Ez annak ellenére alakult igy, hogy a védekezés során fólia terítést és leterhelő kőzsákokkal mederbiztosítást is végrehajtottak (37-3. kép). Ekkor elhatározás született, hogy a gát teljes elzárása mellett a régi medret - átvágással - újból megkell nyitni. A megnyitás lehetővé tette, hogy a műtárgy alvizoldali részének viszonylagos szárazon tartása mellett az átépítési munkálatokat el lehessen végezni.

37.3. Helyreállítási munkák

Nyilvánvaló, hogy az utófenék teljes tönkremenetele szükségessé tette az utófenék teljes áttervezését, a munkálatok gyors, de szakszerű elvégzését.

A műtárgy közvetlen közelében a fa szádfalak mellé 8 m mélységre Larsen pallókat vertek le. Ezzel egy megbízhatóan vízzáró, a szivárgási utat meghosz- szabbitó elemet hoztak létre, ami a műtárgy hátrarágődás elleni védelmét is szolgálta. Az utófenék kialakításának részleteit a 37-3. ábra mutatja.

A leszakadt utófenék szakaszt és a gátat elbontották, a sérült helyeket B. 100-30/10 betonnal töltötték ki. Erre, ill. a még ép talajrétegre 15 cm homokos kavics ágyazati réteg, majd 10 cm aljzatbeton készült. A Larsen pallók és a fa szádfal fejrészét masszív bordával, monolit vasbetonnal kötötték be a 60 cm vastagságú vb utófenék lemezbe. Itt mintegy 13,30 m hosszúságú utófenék lemezt képeztek ki. A vb lemezbe 1,5x1,5 m-es hálóban injektáló csövek épültek. Ezek átmérője 50 mm volt. Az energia megtörésére, ill. csillapítására középen hosszirányú osztóborda, a két parti oldal közeléből kiindulőan pedig 45°-os szögben háromszög alakú terelőborda épült. Ezen felül 3 sorban 25x25x25 cm-es energiatörő kockák is kivitelezésre kerültek. Az utófenék parti része alatt a rézsű megtámasztására, ill. a szivárgó viz elleni védelmül 2x1 m keresztmetszetű, szádfallal is biztosított lábazati borda épült, szivárgó nyílásokkal. A vb lemez után 1:8 rézsűhajlással, egyre szélesedő kőszórásos utómeder biztosítás készült, mintegy 20 m hosszúságban. Ezt két helyen kőhengerből készült borda szakítja meg, energia csillapítási céllal (37-4.* kép).

Az uj utófenék, ill. utómeder biztosítás 1971-re készült el. Azóta káros mértékű kimosást vagy rongálódást nem tapasztaltak.

37.4. A hibák okai

A káros jelenségek kialakulásával kapcsolatban mérlegelnünk kell a műtárgy tervét, az építési körülményeket, valamint a károsodást kiváltó okokat.

Általánosságban megállapítható, hogy a műtárgy kialakítás nem túl szerencsés, több olyan szerkezeti részlete van, amelynek műszaki célja tisztázat- 71 -