Kozák Miklós - Hamvas Ferenc: Vízépítési tapasztalatok (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1982)
41. Egy víz-távvezeték építési hibái
A csapadékvíz főleg akkor veszélyezteti a munkaárkot, ha az völgyelet - ben halad vagy azt keresztezi. A környezetben összegyulekező és lefolyó, esetleg lezúduló vizet előre felkészülve gyűjtő- és elvezető árkokkal kell a munkaároktól távoltartani. Előfordulhat, hogy a vezeték elkészülte után a völgyben védőtöltés készlil. Ilyen esetben befejező munkaként biztosítani kell a védőtöltésen keresztül a viz lefolyását is. Beépített területen a csapadékvizek elvezetése a csatornahálózaton keresztül történik. Azt a csapadékot, amely a munkaárokba hull, vagy közvetlenül mellőle befolyik, a talajvizeltávolitás módszereivel kell levezetni. A vizsgált esetben nyiltviztartásos talajvizszintsüllyesztést alkalmaztak. Ennek lényege, hogy a munkaárokba szivárgó vizet a földmunka kialakítása közben az építési szintnél mélyebben kiépített szivárgóval felfogják, és az árok bizonyos szakaszain (előre megtervezett) épített kutakba összegyűjtik, ahonnan szivattyúval eltávolítják. (Gyüjtőcső draincső-szürőkavics kialakítású szivárgó is lehet.) A kút egy-két kutgyürü mélységgel a szivárgónál mélyebbre kerül. A kutfenék sovány betonnal vagy kaviccsal 30t50 cm vastagságban van kitöltve. A kutak elhelyezése a munkaárok mellett egymástól olyan távolságra történik, hogy az árokfenék teljesen vízteleníthető legyen (41 -5,* kép). Helytelenül járunk el akkor, ha a szivárgó drénhálőzatot nem idejében, nem a megfelelő szinten és mélységben és szerkezettel alakítjuk ki. Ez történt az adott esetben is, amikor a szivárgókat a már feltört talajvízzel egyidőben a munkaárok szintjén, kavicságyazat nélkül helyezték el (41-6.*kép)7 Ilyen körülmények között nem lehetett a munkaárkot kellőképpen viztele- niteni, a csővezetéket vizes munkaárokba helyezték. A hidegebb időjárást feltételekkel magyarázható, hogy a munkások nem akartak a hideg vizbe belenyúlni és tapogatással és mérésekkel is meggyőződni arról, hogy a gumigyűrű vajon nem türemkedett-e ki az összehúzás során? Mint az később ki is derült, két olyan egymás melletti csőidomnál fordult elő a gumi kitüremlése, ahol a talajvíz feltört (lásd még később). 41.3. A hiba kijavítása Miután egy hosszú, kész vezeték két közbenső csőeleménél észlelték a gumi gyűrű kicsipődését, következett a javitás. Erre elvileg két lehetőség ismeretes: t - a gumi visszanyomása különleges szerkezettel eredeti helyére- az egyik vezeték elvágása és helyette cserekészlet alkalmazása. A kivitelező tekintettel arra, hogy az 1200 mm átmérőjű SENTAB cserekészlet igen költséges, először egyszerűbb javitási módszerrel próbálkozott. A BVM SENTAB kézikönyvben javasolt gumigyűrű visszanyomó szerkezet beépi- tését kísérelte meg (41-1. ábra). A szerkezet azonban nem vált be, feltehetően azért, mert a kitüremlés mértéke túlságosan nagy volt. Az elképzelés rajzban kitűnő, de a gyakorlatban nehezen valósítható meg. A felszerelt visszatolő szerkezetet le kellett venni.- 124 -
