Kovács György: Talajvízkérdések a mezőgazdasági vízgazdálkodásban (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

1. rész. Általános alapismeretek - 1.3 A kolloid méretű szemcsék hatása a halmaz szivárgási jellemzőire

csak lazán kötődnek, az aktiv és a teljes agyagtartalom azonos, vagy közel egyenlő.

A peptizáciőhoz használt különböző vegyszerek hatását elemezve, a 6-13/c. és 7-13/c. ábráról azt állapíthatjuk meg, hogy az angol szabvány szerint előkészített Ulepités adja meg legmegbizhatőbban a ténylegesen aktiv agyagtartalom értéket. Láthatjuk azonban azt is, hogy ez az eljárás sem tel jesen megbízható, nagyon nagy a szórás, van adat, ami csak a tényleges aktiv agyagtartalom felét mutatja. A NaCOg -os kezeléssel meghatározott adatok legnagyobb értékei is 20 %-kal kisebbek, mint az aktiv agyagtartalom, és a legkisebb adatok ilyen esetben is keresett érték 50 %-ra becsülhetők. Végül előkezelés nélkül ülepítve a szuszpenziőt, a mért S érték az aktiv

agyagtartalomnak csak 0150 %-a. Az összehasonlítás figyelmeztet az ülepitéssel mért S érték megbízhatatlan voltára és felhívja figyelmünket arra, -2|A

hogy célszerű lenne talajfizikai laboratóriumainkban az angol szabvány szerinti előkezelés alkalmazása.

Ismeretes, hogy a kötött anyagok jellemzésére gyakran alkalmazzuk a plasztikus index (I = w^,- w„) és a folyási határ kapcsolatát. Casagrande-p — ]-( —y

szerint a két említett változó közötti kapcsolat lineáris,és csak a valamilyen szempontból különleges viselkedésű (pl. szerves) agyagok adatpárjai nem illeszkednek a sok minta jellemzőjéből meghatározott átlagos kapcsolati vonalra (az un. A. vonalra), amelyek egyenlete:

Ip = WF ’ WP = °. 73 (WF -0,2).

3-13

Hasonló kapcsolati vonalat határozhatunk meg a most levezetett függvények alapján is, ha az 1-13. egyenletet kivonjuk a 2-13. egyenletből:

Ip = wF-wp = 0,05+ 0,84 S23/2= 2/3 (wp- 0,1). 4-13

Annak érdekében, hogy megítélhessük a 3-13. és 4-13. egyenlet közötti eltérést, vizsgáljuk meg előbb, hogy meghatározott mérési hiba esetében a kapcsolati vonalhoz képest az adatok miképpen szóródnak. Minthogy a mérési hiba külön a plasztikus és külön a folyási határt terhelheti, a kapcsolat várható hibáját nem a mérési pontok eloszlását és szórását elemezve vizsgáltuk, hanem megállapítottuk a 4-13. egyenlettel meghatározott egyenestől eltérő kapcsolatokat, a w + 10 %-os és a Wp ugyancsak + 10 %-os hibáját

feltételezve minden lehetséges kombinációra (Aw = + 10 %, Aw = +10 %;

.r r

A Wp = + 10 %, Awp = 0; AWp = + 10 %, Awp = - 10 %; Awp = O,

Awp = + 10 %; Awp= O, Awp =0; Awp=0, AWp = - 10 %;

A Wp = - 10 %, Awp = + 10 %; AwF = - 10 %, A Wp =0; AWp = - 10%,

A Wp = - io %.- 71 -