Kovács György: Talajvízkérdések a mezőgazdasági vízgazdálkodásban (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

3. rész. Öntözőrendszerek üzemével és tervezésével kapcsolatosan megoldandó szivárgási kérdések - 3.2 Az öntözés hatására bekövetkező talajvízfelszínváltozás előrejelzése

kiterjed, mert ilyenkor a táplálással egyensúlyt tartő párolgás jelentősen csökken. Ha ezt a nagy területre kiterjedő talajvizfelszin emelkedést meg kivánjuk akadályozni, a tartósan vizet tároló létesítmények környezetében megcsapoló csatornákkal kell összegyűjtenünk a rétegbe jutó vizet és korlátoznunk kell a talajviztükör emelkedését.

1-32. ábra

Az elosztórendszer csatornái és tározói, valamint a tartósan vizzel borított táblák környezetétől távolabb az öntözött táblákon is döntően megváltoztatjuk a talajvíz természetes vízjárását. Az öntözés célja az, hogy a termőrétegben biztosítsa a tenyészidőben a növények fejlődéséhez optimális víztartalmat. Ezért arra törekszünk, hogy a gyökérzőna mélységéig a talaj nedvességtartalma mindenkor a vizkapacitás értékéhez közel legyen. Az öntözés szakaszos művelet, ezért az állandó talajnedvesség helyett egy, az optimális érték körül ingadozó nedvességtartalmat hozunk létre.

A vázolt műveletnek a hatása a háromfázisú zóna vízforgalmára a következőkben összegezhető. Egy-egy öntözés alkalmával a talajviztükör feletti rétegeket vizkapacitásig feltöltjük. Minthogy az adagolt mennyiséget pontosan nem tudjuk szabályozni, időnként és helyenként tulöntözünk és ez a fölös viz a háromfázisú zónán keresztül tovább adódik a gravitációs talaj- viztérbe. A talaj közel vizkapacitásig telitett volta miatt a közben hulló nyári csapadék beszivárgó hányadából csak kis mennyiséget tart vissza a háromfázisú zóna, jelentőssé válik a nyári talajviztáplálás is. Növekszik a növények által elpárologtatott viz mennyiség. Ez az érték a talajviztükör mélységétől csaknem függetlenül azonos a potenciális evapotranspirációval, hiszen helyes öntözési üzem esetében a növénynek mindenkor rendelkezésére áll az a vízmennyiség, amit optimálisan elpárologtatni képes. Ezzel szemben csökken a párolgási veszteség pótlására a gravitációs térből felemelt, ott veszteségként jelentkező vízmennyiség, mert a felső rétegek- 149 -