Kovács György: Talajvízkérdések a mezőgazdasági vízgazdálkodásban (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
2. rész. Szivárgási feladatok mezőgazdasági vízrendezési tervekben - 2.1 A sófelhalmozódás és a talajvízháztartás kapcsolata
2. Rész SZIVÁRGÁSI FELADATOK MEZŐGAZDASÁGI VÍZRENDEZÉSI TERVEKBEN 2.1 A SÓFELHALMOZÓDÁS ÉS A TALAJVIZHÁZTARTÁS KAPCSOLATA A mezőgazdasági vízrendezés feladata a termelés szempontjából káros vizek távoltartása a védett területtől, illetve az ott összegyülekező viz gyors elvezetése. Általában két alaptípust kell megkülönböztetni a terület topográfiai adottságai szerint: — A hegy és a dombvidéken a felszíni és a felszínalatti lefolyás a természetes esés hatására, emberi beavatkozás nélkül is kialakul, legfeljebb annak gyorsításáról, és az összegyülekező viz által okozható erózió meggát- lásáról kell gondoskodnunk. — Sikvidéken, ahol a terep esése kicsiny, a területre hulló csapadéknak csak kis hányada talál természetes állapotban lefolyást, nagyobb része visz- szamarad és a felszínen, a felszínalatti háromfázisú rétegben talajnedvesség formájában, vagy a gravitációs talajviztérben, annak szintjét emelve táro- ződik. így tehát a fölös vizek elvezetése csak emberi munkával biztosítható. Mind a dombvidéki vízrendezés (erózióvédelem és patakszabályozás), mind a síkvidéki (belvízrendezés) külön kell, hogy foglalkozzon a felszíni vizek elvezetésével és külön a talajban tárolt fölös vízmennyiség (talajnedvesség és talajvíz) összegyűjtésével. Az utóbbi feladat, a lecsapolás, lényegében nem különbözik a domb- és sikvidéken, mert az előbbi területeken is zömmel a kisesésü, vizenyős völgytalpak védelmét kell megoldanunk és igy — hasonlóan a sik területekhez — az esés növelése, illetőleg a viz utjának a nagy (a felszíni áramláshoz viszonyítva csaknem végtelen) ellenállású rétegekben megteendő utjának csökkentése a cél, amit lecsapoló csatornákkal és drainhálőzatok beépítésével érhetünk el. Legfeljebb a rendszerek mérete és a határfeltételek, a talajvíz utánpótlődása különbözik a két területen. Az elmondottak alapján tehát a mezőgazdasági vízrendezésekhez kapcsolódó talajvizkérdések zömmel a lecsapoló-rendszerek tervezése során jelentkeznek. A lecsapoló csatornák és dréncsövek leszívó hatásának és viz- gyüjtőképességének a számítására az irodalomban több hidraulikai modellt találunk, amelyek különböző határfeltételek és rétegzettség figyelembe vételével eljárást adnak a tervezéshez szükséges adatok meghatározására. \ A következő fejezetben is egy ilyen, különleges határfeltétel figyelembe vételével levezetett hidraulikai eljárást ismertetünk, kiegészítve azzal az- 101 -
