Kontur István (szerk.): Hidrológiai számítások (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993)
2. Hidrológiai statisztikai módszerek - 2.2 Előkészítő vizsgálatok
2.2 Előkészítő vizsgálatok 41 összefüggésből meghatározzuk az évi változás mértékét, és ennek folyamatos összegével javítjuk az adatsort. A bemutatott példában a művelet elvégzése után az egyöntetűségre kapott érték fí* = 1,00 < 1,96, vagyis valóban egyöntetű lett az adatsor. Az új adatsor függetlensége is erősen megváltozott: Ä* = 0,379 < < 1,96. Megjegyezzük, hogy a függetlenség csak statisztikai értelemben áll fenn, a talajvíz adatsor fizikailag nem lehet független. Az ábrán jól látható az adatok periodicitása. 2.2.4.2 Egyöntetűvé tétel kettős összegző vonallal Az egyöntetűvé tétel egy másik módja a kettős összegző vonal módszere, amit az alábbi példán keresztül mutatunk be. 2-10. táblázat. Évi csapadékösszegek, mm Hidrológiai év Az alapállomások átlaga Hajdúnánás Hidrológiai év Az alapállomások átlaga Hajdúnánás 1902 529 579 1923 386 401 1903 494 381 1924 677 647 1904 448 473 1925 576 642 1905 495 558 1926 658 682 1906 561 544 1927 579 595 1907 486 464 1928 490 486 1908 541 556 1929 508 626 1909 541 665 1930 497 599 1910 634 622 1931 583 575 1911 510 633 1932 490 542 1912 686 718 1933 549 647 1913 612 766 1934 415 382 1914 550 576 1935 434 489 1915 784 886 1936 729 796 1916 618 672 1937 511 553 1917 405 420 1938 690 650 1918 464 455 1939 672 635 1919 650 676 1940 780 767 1920 618 685 1941 725 728 1921 412 424 1942 492 513 1922 681 652 Legyen feladatunk megvizsgálni a hajdúnánási csapadékmérő állomás 1902— - 42. évi adatainak (2-10. táblázat) egyöntetűségét és megállapítani az esetleges
