Kontur István (szerk.): Hidrológiai számítások (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993)
2. Hidrológiai statisztikai módszerek - 2.2 Előkészítő vizsgálatok
42 2. Hidrológiai statisztikai módszerek javítások mértékét, azzal a feltételezéssel, hogy az utolsó 10 év adatai egyöntetűek. összehasonlításra felhasználjuk az azonos klímájú alföldi állomásokon mért évi csapadékösszegek átlagait. Az utolsó 10 év adataira meghatározzuk az alapállomások átlaga és a hajdúnánási csapadékok közti kapcsolatot (1. 2.6.4.). A kapcsolati egyenes felhasználásával előállítjuk a hajdúnánási állomás homogén, de fiktív (számított) adatsorát. A ténylegesen észlelt és a kapcsolati vonal alapján számított csapadékokat, időrendben visszafelé haladva tüntettük fel s folyamatosan összegeztük (2-11. táblázat), illetve ábrázoltuk (2-12. ábra). Ha az észlelési adatokat csak véletlen jellegű eltérések terhelik, akkor a kapott pontsor kiegyenlítő egyenese 45°-ot zár be a tengelyekkel (amennyiben a két tengelyen azonos léptéket választottunk). 2—11. táblázat. A kettős összegző vonal számítása Hidr. év Évenkénti adatok Észlelt Számított Folyamatos összegek Észlelt Számított 1942 513 520 513 520 1941 728 730 1241 1250 1940 767 780 2003 2003 1939 635 685 2643 3715 1938 650 705 3293 3420 1937 553 540 3846 3960 1936 796 735 4642 4695 1935 489 470 5131 5160 1934 382 450 5513 5610 1933 647 565 6160 6175 1905 558 580 22500 23000 1904 473 505 22973 23505 1903 381 420 23354 23925 1902 579 600 23933 24525 Esetünkben azonban az állomáson bekövetkezett valamilyen tartós változás következtében a kettős összegző vonalon irány törést tapasztalunk. Az irány törés hajlásszöge megadja azon javító tényezők értékét, amellyel a kérdéses időszak észlelési adatait szorozni kell abból a célból, hogy azok szintén homogének legyenek. (A javítási tényezők számértékét a megjelölt b — b' és c — c1 metszéseknek az a — b és b — c távolságok függőleges vetületéhez viszonyított nagysága adja meg). Egyöntetű, nem független adatsort függetlenné tenni nem lehet. Egyes hidrológiai adatsorok fizikai meggondolásokból sem lehetnek függetlenek (pl. talajvíz). A nem független adatsorokra szerkesztett eloszlásfüggvényeket simuló eloszlás- függvényeknek szokták nevezni.
