Kontur István (szerk.): Hidrológiai számítások (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993)
2. Hidrológiai statisztikai módszerek - 2.2 Előkészítő vizsgálatok
40 2. Hidrológiai statisztikai módszerek 2.2.4 Egyöntetűvé tétel Az inhomogenitás okát elemezni kell, meg kell keresni a fizikai okot, az ismert emberi beavatkozásokat. Ha a statisztikai próba alapján az adatsor mégis inhomogén, megvan a lehetőség a homogénné tételre, az adatsor javítására. A függetlenség és egyöntetűség egymást feltételező' és összefüggő kritériumok. Az egyöntetűvé tett adatsor függetlensége is megváltozik. 2.2.4.1 Egyöntetűvé tétel közelítő trendvonallal A lehetséges eljárások közül a legegyszerűbb, hogy a részadatsorokra meghatározzuk a változás egyenletét, és ezeket a trendvonalakat (1. később) — velük együtt az adatsorokat — úgy forgatjuk el, hogy azok egymáshoz csatlakozó vízszintes egyeneseket adjanak. A 2-11. ábrán bemutatjuk a mezőtúri 360-as számú talajvízkút évi maximális vízállásainak idősorát. A vízállás erősen emelkedő tendenciájú (az észlelőkút környékén öntöztek). A trendvonalat (kapcsolati egyenest) közelítőleg úgy szerkesztjük, hogy a két fél adatsor középértékeit (^i és X2) összekötjük. Az egyenest (az adatokkal együtt) bármely pontja körül elforgatva vízszintessé tesszük. Példánkban a forgatást x2 pont körül végeztük. [fimJ 2-11. ábra. Egyöntetűvé tétel közelítő trendvonallal Az eredeti adatsor egyöntetűsége kizárt. Függetlenségére az előjel-próba alapján R* = 2,04 értéket kaptunk, vagyis az adatsor a függetlenség határán van (2,04~1,96). Az egyöntetűvé tétel számszerűen úgy történhet, hogy az 2|xi - x2\ a — N (2-57)