Kontur István (szerk.): Hidrológiai számítások (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993)
2. Hidrológiai statisztikai módszerek - 2.6 Korrelációszámítás
136 2. Hidrológiai statisztikai módszerek 2—48. táblázat. Háromváltozós korrelációszámítás i z Az A22 Ai ■ Az Aji ■ A2 1. 575-24 580 360 720 2. 547-52 2 700 2 910 1 400 3. 539-60 3 600-7 560 960 4. 618 19 360-460-60 5. 597-2 0 310 60 6. 556-33 1 090 5 050 1 750 7. 520-79 6 240 12 090 2 610 8. 398-201 40 400 40 400 8 040 9. 778 179 32 040 37 410 3 580 10. 522-77 5 930-5 850-4 160 11. 721 122 14 880 16 230 6 470 12. 624 25 620 2 520 870 13. 790 191 36 480 20 440 14 130 £ 7 785 8 144 920 123 850 36 370 Újabb „formai szabályok”: mivel a az x-től való függés „súlyszáma”, az óira vonatkozó kifejezés első tagjában az x-re vonatkozó szórás szerepel a függő változóén kívül. A kifejezés második tagjának számlálójában az első kétváltozós korrelációs tényező a függő változó és az x közötti kapcsolat mérőszáma, majd következik a másik kettő szorzata. A nevezők mindhárom kifejezésben azonosak. Az előbbi példát egészítsük ki és számítsuk a jásztelki vízhozamot (y) a salgótarjáni (x) és a tápiószelei csapadék (2) függvényében (2-^8. táblázat). z = 599 mm <?z 144 920 12 = 110 mm A kétváltozós korrelációs tényezők: rxy = 0,764 36 370 12 ■ 42 ■ 110 ' 123 850 r*x ~ 12 • 110 ■ 136 A többszörös korrelációs tényező: ryz — 0,656 = 0,689 Ry yx + rlz xy 1 yz 1 — r2 A xz 10,7642 + 0,6562 - 2-0,764- 0,656 • 0,689 1 - 0,6892 = 0,784
