Komplex hasznosítású tározórendszerek tervezése és üzemelése (VMGT 103. VIZDOK, Budapest, 1979)
2. Komplex hasznosítású tárózórendszerek tervezése - 2.2 Tározórendszerek tervezésének menete
36 zamos kapcsolásával, illetve soros és párhuzamos kapcsolások komb ináci óival, A nagy rendszerek felbontását az egyes al- és részrendszerek matematikai jellemzése követi. A rendszerfelbontás során kapott legkisebb (legmagasabb rendii) alrendszerek matematikai jellemzésénél már figyelemmel kell lenni az egyes al- és részrendszerek egymáshoz való kapcsolódására, egymásra való hatására, egymástól való függésére. Az al- és részrendszert jellemző matematikai modell felépítésének, belső struktúrájának megoldása- egyrészt visszahat a rendszerfelbontásra,- másrészt pedig hat a rendszerfelépítés műveletére. A nagy rendszerek matematikai modellezése alapvetően két, időben egymás után következő fő részre bontható:- az egyes al- és részrendszerek belső matematikai jellemzésére, illetve- az al- és részrendszerek matematikai modelljeinek ösz- sz ekapc so lására. Mindkét rész nyilvánvalóan kölcsönösen összefügg egymással, igy mindkettő kidolgozásánál egymás feltételezésével kell eljárni. A matematikai modellezést követi a rendszerfelépítés: az egyes al- és részrendszerek megfelelő (soros és párhuzamos) összekapcsolása. Ez az egyszerű összeillesztésen túlmenően magában foglalja a nagy (eredő) rendszer kipróbálását, működésének jellemzését. A nagy rendszerek belső működésének jellemzésére gyakorta az egyetlen járható ut a rendszer részletes érzékenység-vizsgálata. A nagy rendszerek belső matematikai felépítése gyakorta olyan összetett, hogy annak működése - a ma-' tematikai modell felépítésének ismeretében - nem követhető. I- lyen rendszerek működésének vizsgálatakor előre célszerűen ki
