Komplex hasznosítású tározórendszerek tervezése és üzemelése (VMGT 103. VIZDOK, Budapest, 1979)
2. Komplex hasznosítású tárózórendszerek tervezése - 2.2 Tározórendszerek tervezésének menete
37 választott bemenetek (pl. zérus bemenet, szélsőséges eseteket, vagy jellemző eseményeket jelentő stb. bemenetek)mellett vizsgálják a rendszer működését (a részrendszerek, vagy részrendszerekből felépített kisebb rendszerek kimenetét) , illetve a nagy rendszer kimenetét, A nagy rendszerek érzékenység-vizsgálata nemcsak a már felépített rendszer jellemzésére szolgálhat, hanem hasznos segédeszközt jelenthet magánál a rendszerfelépítésnél, a részrendszerek összeillesztésénél is. A nagy rendszerek matematikai jellemzésével számos rendszerelméleti kiadvány foglalkozik (pl. £31, 69/ ), gyakorlati alkalmazásra..- vízgazdálkodási feladatokra - is számos példa hozható (£4, 49, 56, 62, 63, 67/) . A tározórendszerek tervezésénél, illetve üzemeltetésénél a feladok összetettsége miatt a rendszerszemlélet alkalmazása, a rendszerelméleti eredmények felhasználása nélkül nemigen lehet eredményes megoldáshoz jutni. 2.2.3 A rendszertervezés menete A vízgazdálkodási igények legfontosabb jellemzőit a 2.1.1 fejezetben foglaltuk össze. E jellemzők alapvetően meghatározzák a rendszertervezés menetét. A rendszerterv elkészítése szempontjából igen lényeges, hogy az ár- és belvizszabályozási i- gények kielégítésénél viszonylag rövidebb levonulásu és nagy vizmennyiségek szabályozására kerül sor, igy a szabályozás területhez, pontosabban a vizfolyásrendszerhez kötött. Hasonlóan a vízfolyás rendszeréhez kötött a vízminőségi szabályozás feladatának megoldása is, hiszen e feladatot alapvetően a szeny- nyezés bevezetésének helye determinálja, a szabályozandó vízmennyiség azonban általában lényegesen kisebb, mint az ár és belvizszabályozásoknál, nem a mennyiség, hanem a vízminőség a meghatározó jellemző.
