Kézdi Árpád - Markó Iván: Földművek - Víztelenítés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
2. Markó I.: A terepről lefolyó vízmennyiség meghatározása
A terepről lefolyó vízmennyiség meghatározása A víztelenítési munka tervezésekor ismernünk kell azt a mértékadó nagyvízhozamot, amit a földmunkáról levezetni, vagy a földmunka mellett vagy alatt elvezetni kívánunk. A mértékadó nagyvízhozamot mérési adatok hiányában régebben becsléssel állapította meg a földmunka tervezője. Ma már követelmény, hogy erre a célra — a nyilvánvalóan jelentéktelen esetektől eltekintve — hidrológiai szakvélemény készüljön. A levezetendő mértékadó nagyvízhozam mennyisége viszonylag nem jelentős, mivel a földművek felülete korlátozott, ezért erre esetről esetre más szervtől vagy szakértőtől hidrológiai szakvéleményt beszerezni felesleges lenne. Leghelyesebb, ha a földmunka tervezője a következőkben ismertetett gyakorlati közelítő számításokat maga végzi el, így a tervezési előmunkálatokat lényegesen leegyszerűsítheti. A vízfolyások bonyolult vízjárását nem lehet mindig számítással pontosan követni. A mértékadó nagyvízhozam meghatározása ez idő szerint még nem eléggé pontos, és e téren a világ minden országában, így hazánkban is, elkerülhetetlenek a bizonytalanságok. Ezért a tervező mérnöknek szemiempirikus számítási módszereket ajánlhatunk, ezek a helyismeret birtokában még tovább finomíthatok. 2.1. A M É RTÉ KADÓ N AGYVÍZHOZAM M EG HATÁROZÁSÁN AK H I DROM ETEOROLÓGIAI ALAPFOGALMAI Hidrológiai számításaink elvégzése előtt a következő alapfogalmakat kell megismernünk: Az eső magassága: az eső kezdetétől megszűntéig lehullott csapadék magassága, h (mm), amelyet az ország különböző helyén felállított csapadékmérő műszerek rögzítenek. (Az Országos Meteorológiai Intézet az ország csaknem egyezer helyén végez méréseket. A hó alakjában lehullott csapadékot megolvasztják és magasságát ugyancsak mm-ben adják meg.) Az eső időtartama: az eső kezdetétől megszűntéig terjedő időköz, t (min), amelyet a csapadékmérő műszer a regisztrálószalagon jegyez fel. Évi átlagos csapadékmennyiség: az évenként lehullott összes csapadék magasságának hosszabb idősorra vonatkoztatott átlaga. Ennek országos megoszlását a 2.1. ábra tünteti fel mm-ben. Az egyenlő csapadéké pontokat csapadékvonal (izohiéta) köti össze. Az ábrán a legszárazabb és legcsapadékosabb vidékeket vonalkázással különböztetjük meg. Magyarországon az évi összegek minimuma 0,6..,0,7-szerese, az évi összegek maximuma pedig 1,5... 1,6-szorosa lehet az évi csapadékátlagnak. A csapadék változatosságára jellemző, hogy az évi csapadékmennyiség az átlagostól 0,5...1,5 értékkel térhet el. 9
