Kézdi Árpád - Markó Iván: Földművek - Víztelenítés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
2. Markó I.: A terepről lefolyó vízmennyiség meghatározása
2.1. ábra. Hazánkban lehullott csapadékmagasság 50 évre vonakoztatott évi átlagának területi eloszlása, mm időegységben leA csapadék intenzitása (hevessége): hullott csapadék magassága, i mm: / = —mm/min. t ' Az esőmagasság és az időtartam hányadosaként számított átlagos intenzitás csak a rövid idő alatt lehullott záporoknál (kb. 15 perc) egyezik a valóban fellépett hevességgel. A hosz- szabb ideig tartó esők intenzitása a valóságban nagy szélsőségek között ingadozik. Fajlagos csapadékhozam: a vízgyűjtő területről összegyülekező esővízhozamnak egységnyi felületre vonatkoztatott értéke, tehát az összegyülekező esővízhozam és a vízgyűjtő terület hányadosa: q = — m3/km2. Meteorológiai feljegyzések alapján hazánk fontosabb városaiban több évtizedre visszamenően meghatározták az 5, 10, 15 stb. 180 percre vonatkozó fajlagos esővízhozam értékét, amelyeket koordináta-rendszerben ábrázoltak. Ennek alapján megállapították, hogy mekkora az a fajlagos esővízhozam, amely 1/2, 1/3, 1 stb. évenként előfordulhat. Ez az 1/2, 113, 1 stb. éves gyakoriságnak megfelelő mértékadó csapadék. Erre az adatra azért van szükségünk, mert a vízfolyásokat és műtárgyakat nem minden esetben méretezzük az eddig előfordult legnagyobb árvízmennyiségre, hanem a beruházási költségek csökkentése érdekében ugyan ritkán, de megengedjük a kiöntést. A nedvességre kényes árukat tartalmazó pincehelyiség mellett haladó árkot például biztonságosabban kell méretezni, mint a városi park területén keresztülvezető csatornát. A pincehelyiség melletti árok méretezésekor a valószínű legnagyobb vízmennyiséget kell figyelembe venni, mert itt egyetlen kiöntés súlyos károkat okozhat. A parkon átvezető árok esetében elég a félévenként vagy évenként előforduló legnagyobb vízmennyiséget — a gyakorisági számítások figyelembevételével — a méretezés alapjául venni, mert a parkterületen okozott esetleges kár nincs arányban a nagyobb méretű csatorna beruházási költségével. A gyakoriság megállapítása tehát mindig a helyi körülményektől, a víztelenítendő terület jelentőségétől, az elárasztás által okozható károk nagyságától és az építési költségek csökkentésével elérhető megtakarítás mértékétől függ. Földművek víztelenítésének számításához a 2.1. táblázatban összeállítottuk az ajánlott gyakorisági értékeket (Markó, 1958). A 15 perces időtartamú, egyéves gyakoriságú csapadékhozamokat hazánk 12 helységére vonatkozóan a 2.2. ábra tünteti fel. A 15 perces időtartamú, egyéves gyakoriságú csapadékhozamból a 2.3. ábrán látható görbesereg segítségével meghatározhatók a más gyakoriságú (x/4. ..20 év) és más időtartamú (1...150 perc) csapadékhozamok a következő összefüggés alapján: = l7,(7fi5> ahol q,ls a 15 perces időtartamú egyéves gyakoriságú csapadékvízhozam (2.2. ábra); cp az időtényező korrekciója, amelyet a 2.3. ábrán olvashatunk le. , 10
