Kertai Ede: Vízgazdálkodás Tankönyvkiadó, (Budapest, 1966)
A vízgazdálkodás jelentősége
azonban az emberiességre hivatkozott. India szép példáját adta annak, hogy hogyan lehet közös megegyezéssel ilyen súlyos kérdéseket is megoldani. A vizgazdálkodás jelentősége az egész világon nő, ennek azonban van egy érdekes sajátossága, hogy nagyon eltérő módon. A probléma időben és térben nem egyforma súllyal jelentkezik, ami a földrajzi adottságok és a terület fejlettségének foka szerint változik. Ha a Pöld egészét tekintjük, akkor a hasznosítható vízkészlet kimerithetetlennek látszik, hiszen eddig annak csak 1%-át merítettük ki. Viz tehát a Földön van bőven, azonban annak elosztása rendkívül egyenlőtlen. Jellemző, hogy a szárazföld 1/3-a un. arid terület, ahol az évi csapadék 230 mm-nél kisebb. L Föld egyes országaiban a vizgazdálkodás fontosságának egyik fokmérője a kialakított állami vizgazdálkodási szervezet. Nyilvánvaló, hogy ahol a vizgazdálkodás a feladatok homlokterébe kerül, ott megfelelő állami irányításra is szükség van. Érdemes ebből a szempontból néhány országgal kapcsolatban, amelyek a mi szempontunkból is legmértékadóbbak, egy-két megjegyzést tenni. A Szovjetunióban a vizgazdálkodási tevékenység mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés növekedésével és biztonságával hozható kapcsolatba. A Szovjetunió általában vízben gazdag, s igy történetileg elsősorban az un. nagy természet-átalakító tevékenység során, a vizgazdálkodás olyan ágazatai fejlődtek,mint a vizerőhasznositás, viziközlekedés és az öntözés. Ezeknek a kapcsolatában jelentkezett azután a komplexicitás és tulajdonképpen innen indult el az a fogalom, amit "komplex" vízgazdálkodásnak nevezünk. Azonban a Szovjetunió egyes sűrűn lakott európai területein, pl. Ukrajnában, már most hasonló helyzet alakult ki és hasonló problémák jelentkeznek a vízgazdálkodásban, mint nálunk. Megérlelődött tehát már a Szovjetunióban is az egész országra kiterjedő, átfogó állami irányításnak a szüksége és éppen a mezőgazdaságban jelentkező problémák hatására, annak gyors megoldása érdekében össz-szövetségi szinten létrehozták az öntözési és Vizgazdálkodási Állami Bizottságot. így tehát ma már a Szovjetunióban is, ahol eddig a vízgazdálkodásnak nem volt központi szerve, a vizgazdálkodás megnövekedett jelentőségének megfelelő helyet kapott.- 7 -
