Kertai Ede: Vízgazdálkodás Tankönyvkiadó, (Budapest, 1966)
A vízgazdálkodás jelentősége
Az újonnan létrehozott állami bizottságnak minden köztársaságban meg vannak a maga megfelelő szervei. Külön figyelemreméltó, hogy az öntözést és a vízgazdálkodást kapcsolták össze, ami még aláhúzza, hogy itt a hangsúly a vizen van. Az északamerikai Egyesült Államokban elsősorban az iparfejlesztés követelte meg a vizgazdálkodás fejlesztését és növelte annak jelentőségét. Néhány jellemző szám: a vizigény 1960-ban 432 milliárd m^ volt, ami 2400 m^/év/fő fogyasztást jelent, mig 1980-ban az igény 900 milliárdra fog nőni. Ennek megfelelően a fajlagos fogyasztás 3260 m^ lesz. Összehasonlításul megemlítem, hogy Magyarország jelenlegi vízigénye 3,4 milliárd nr és igy az 1 főre jutó vízfogyasztás az Egyesült Államokban kb. 8-szorosa a mienknek. A központi irányítás szükségessége az Egyesült Államokban is megérlelődött. Egy sor bizottság foglalkozik a vizgazdálkodás feladataival, s külön említésre méltó, hogy 1970-ig az Egyesült Államokban minden nagyobb vizgyüjtő-terü- letre vízgazdálkodási tervet készítenek. A francia vizgazdálkodás jelentőségére jellemző, hogy az 1962-65* évi gazdaságfejlesztési tervben a vizgazdálkodás teljesen elkülönítve szerepel. Hasonlóan, mint ahogy az jelenleg Magyarországon is kialakult a vizgazdálkodás tervezése a népgazdaságban már összesítve történik. Franciaország vízkészlete ke- reken 170 milliárd m , nem sokkal több, mint Magyarország 120 X milliárd nr-t kitevő közepes vízkészlete. Franciaországban a vizigény 1970-ben 35 milliárd lesz, a kihasználtság tehát 20%-os. Az ezredfordulóra pedig 86 milliárd vízigénnyel, kereken tehát 50%-os kihasználtsággal számolnak. Ezért Franciaország, ahol ugyan nem folytatnak tervgazdálkodást, de erős irányzat van arra, hogy tervszerűséget és állami irányítást vigyenek bele a problémák megoldásába - megteremtette a vizgazdálkodás központi és regionális irányitó szerveit. A továbbiakban megemlítek még néhány országot anélkül, hogy a kérdést részletezném, ahol szervezett tervszerű vizgazdálkodás folyik távlati, vagy kerettervek alapján. Ezek között mindenekelőtt a szocialista országokat. Lengyel- országot, Csehszlovákiát, Romániát, NDK-t kell kiemelni. De pl. Ausztriában és a Német Szövetségi Köztársaságban is igen nagy súlyt helyeznek a vízgazdálkodásra és a távlati tervezésre.
