Kertai Ede: Vízgazdálkodás Tankönyvkiadó, (Budapest, 1966)
A vízgazdálkodás jelentősége
tervet, mint a vízgazdálkodás. Ez azokból a bonyolult összefüggésekből fakad, amelyek egyrészt a vízgazdálkodás, másrészt a természeti folyamatok, illetőleg a népgazdasági igények között fenn- állanak. Különösen a vízgazdálkodásnak az időben és térben rendkívül változó földrajzi adottságokkal való szoros kapcsolata vet fel alapvetően eltérő kérdéseket, mint sok más népgazdasági feladat. A vizgazdálkodás komplex természeti és népgazdasági összefüggései eredményezik, hogy a vízgazdálkodásnak döntő fontossága van egyes népgazdasági tervek megvalósításában. Nyilvánvaló,hogy azokban a népgazdasági ágakban, amelyek a vízgazdálkodással kapcsolatban vannak, a legmesszebb tekintő távlatokra kidolgozott általános elgondolások nélkül nem is lehet jól megalapozott tervet kidolgozni, A termelőerők fejlődésének meggyorsulása, a lakosság életszínvonalának, kulturális és anyagi jólétének felemelkedése egyben a viz iránti igény megnövekedését is magával hozta. A népgazdaság fejlődésének általános tendenciája és üteme nyilvánvalóvá teszi, hogy a vízgazdálkodást térbelileg átfogó módon, nagy időbeli távlatokra és komplex népgazdasági és természeti kihatásaiban kell szemlélni. A különböző népgazdasági ágak részéről a viz iránt jelentkező igények, a regionális területrendezés, a lakó- és ipartelepek fejlesztési elgondolásai megkövetelik, hogy tisztában legyünk vízgazdálkodási lehetőségeinkkel és hogy ezirányu tevékenységünkben a legmesszebbmenő tervszerűséggel járjunk el. Ez a felismerés vezette a Kormányt a Vízgazdálkodási Keretterv elkészítésének elrendelésében. A vízügyi feladatok feltárására mór korábban is meg voltak a törekvések, ezek azonban még a szűk vízépítési szemlélet jegyé* ben fogantak, és általában hiányzott belőlük az egyes vízgazdálkodási ágak közötti összefüggés érvényre juttatása. Bár Széchényi. Vásárhelyi.Kvassay. Bogdánffy. Sajó Elemér már látták és érezték, hogy a vizügyi feladatok egymással szoros összefüggésben vannak, koruk korlátozott lehetőségei miatt mindig csak a legégetőbb kérdések felvetésére gondolhattak. Az országos vízgazdálkodási feladataink első nagyvonalú felmérésére 1953-54-ben került sor az Országos Vízgazdálkodási- 64 -
