Kertai Ede: Vízgazdálkodás Tankönyvkiadó, (Budapest, 1966)

A vízgazdálkodás jelentősége

Keretterv első vázlatának elkészítésével. Ez a munka első volt az országban a hasonló jellegű munkák között. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv első vázlatának el­készítését a Magyar Tudományos Akadémián Dr. Mosonji Emil kezde­ményezésére a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa 1952. augusz­tus hó 15-én hozott IV. sz. határozatával rendelte el. Ennek alapján az akkori Bánya- és Energiaügyi Minisztérium a Vízügyi Tervező Iroda jogelődjét, a Vízerőmű Tervező Irodát bizta meg az összefogó tervezéssel. A megbízólevél értelmében "egységes tervbe kell foglalni a magyarországi vízrendszer komplex víz­hasznosítási tervét, amely mintegy 10 - 15 éves időtartamra nagy­vonalúan megszabja a vizhasznositásra vonatkozó teendőket." Ezen a kitűzött feladaton túlmenően a Keretterv elkészült vázlata kitért azokra a teendőkre is, amelyek természeti adott­ságaink, népgazdaságunk helyzete és egyéb lehetőségeink alapján 10 - 15 év távlatában nem hajthatók ugyan végre, de amelyeknek szüksége már akkor előrelátható volt. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv első vázlata éveken keresztül jó szolgálatot tett a magyar vízgazdálkodásnak. Fő cél­kitűzései még ma is helytállóak. Egyes részei azonban az ipar és a mezőgazdaság fejlődési irányának és ütemének megváltozása miatt már nem korszerűek. A terv területi vonatkozásban - pld. megyék, járások szintjén - nem volt kidolgozva. Az akkori tervkészítés idejében kellő részletességű adatok nem álltak rendelkezésre, ép­pen a terv mutatta ki, hogy az adatgyűjtést,a kutatásokat milyen irányban kell elvégezni. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv első vázlata a Cél­kitűzések megvalósításához szükséges intézkedések között java­solta, hogy az OVF kormányzati utasítás alapján fogjon hozzá az Országos Vízgazdálkodási Keretterv részletesebb kidolgozásához egyfelől vízgazdálkodási ágazatok, másfelől vízgazdálkodási táj­egységek szerint mindazoknak a szempontoknak a figyelembevéte­lével, amelyek terén az első vázlat készítése során még hiányos­ságok voltak. Az azóta eltelt idő alatt szémbavettük a felszini vízkész­letet, feltártuk a felszinközeli vizeket, a hazai dombvidékek viztározási lehetőségeit, a kommunális és ipari vízhasználato­kat és nagyrészben vizeink minőségét is. Az egyes népgazdasági ágazatokra más tárcák is elkészítették távlati fejlesztési ter­- 65 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom