Kertai Ede: Vízgazdálkodás Tankönyvkiadó, (Budapest, 1966)
A vízgazdálkodás jelentősége
bet elégíteni, de sok víz folyik le hasznositatlanul. A tározás lehetővé teszi a hasznosítható vízkészlet növelését. Tározót létesíthetünk ármentesités érdekében is, amikor is az üresen tartott mendencében fogjuk fel az árvizi víztömeg egy részét, s igy mérsékeljük az árviz hatását. A domborzati viszonyok szerint megkülönböztetünk síkvidéki és hegyvidéki tározót. A síkvidéki tározás történhet holt medrekben, élő medrekben és körtöltések között. A hegyvidéken az egész völgyet átfogó völgyzárógáttal lehet tározómedencét kialakítani . Osztályozhatjuk a tározókat a tározás célja szerint is, megjelölve a hasznosító ágazatot (öntözés, vízellátás, árvédelem, stb.). Létesítenek több feladatú tározót is.Gyakran a tározó hasznos befogadó-képessége szerint csoportosítják a tározókat. Eszerint megkülönböztethetünk: törpe (mikró) 0,1 millió * mr alatt kis 0,1 - 1,0 •t m^ közepes 1,0 - 10,0 •» m^ nagy 10,0 ti m^ feletti tározókat. A szükséges tározótér nagysága attól is függ, hogy milyen hosszú időtartam ingadozásait kell kiegyenlíteni. Ezért a tározókat a tározási idő szerint is osztályozhatjuk. Ennek megfelelően beszélünk napi heti évszakos éves több éves és teljes vizhasznositásu tározóról. Ez utóbbi olyan méretű tározó, amely lehetővé teszi a fogyasztás jellegének figyelembevételével a vízfolyás teljes vízkészletének hasznosítását. Magyarországon a szűkös kisvízi vízkészlet miatt nagy jelentősége van a tározásnak. Földrajzi adottságaink miatt a tározási lehetőségek elég korlátozottak. Ezek az alábbiak szerint oszlanak meg:
