Kertai Ede: Vízgazdálkodás Tankönyvkiadó, (Budapest, 1966)
A vízgazdálkodás jelentősége
Síkvidéki tározási lehetőség: élő mederben, ill» árvédelmi töltések között (medertéro zás) holt medrekben körtöltések között 600 millió m3 90 " m3 800 " m3 1490 millió m3 Hegyvidéki tározási lehetőség: völgyzárógáttal 700 millió m3 A medertározás a folyókba épített vízlépcsők duzzasztása által létrehozott bögekben valósítható meg. A most tervezett kiskörei Tisza II. vízlépcső 250 millió m3 viz tározását biztosítja a mederben és a hullámtéren. A holtmedrek a folyók szabályozásakor végrehajtott átvágásokkal keletkeztek. A Tiszán 112 átvágást hajtottak végre. A síkvidéki tározók egyik jellegzetes formája a körtöltéses tározó. Ilyeneket a folyók mentén található természetes mélyedések, más célra nem alkalmas területek körülzárásával létesítenek. Völgyzárógátas tározók létesítésére éppen a nagy folyóktól távol eső, vízben szegény területeken van lehetőség. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 179 helyet talált alkalmas- nak tározó létesítésére. Az együttes tározótérfogat 700 millió m . Egy-egy tározó térfogata néhány százezer m3-től néhány millió m3_ig változik. A gátak magassága 4 - 20 m. Földből és kőből épülhetnek» A következő két év alatt 70 kisebb nagyobb tározó épül, összesen 53 millió m3 befogadóképességgel. A harmadik ötéves tervben újabb 100 - 120 tározó létesül 120 millió m3 viz befogadására . Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek A vízgazdálkodás feladata az ásvány-, gyógy- és hévizek feltárása, a források védelme és hasznosításának szorgalmazása. Ásványvizeknek nevezzük a nagyobb mennyiségű oldott szilárd alkotórészt - literenként legalább 1000 mg - vagy oldott gázt tartalmazó természetes vizeket. Ezek ásványi sótartalmuk szerint ivóvízellátásra, üditővizként, vagy gyógyvízként hasznosíthat ók.- 55 -
