Kertai Ede: Vízgazdálkodás Tankönyvkiadó, (Budapest, 1966)

A vízgazdálkodás jelentősége

A vizerőtelepek a kiépítési vizhozam mértékéig hasznosítják a többi ágazat igényeinek kielégítése után a folyókban megmaradó vízhozamot. Az említett müvek közül a Tisza II. és Tisza III. vízlépcsők csupán a többfeladatu Tisza-csatoraázás kiépítésével kapcsolatban járulékosan létesülő vízerőművek, mig a többi erőmű esetében a vizerőhasznositás a kezdeményező ágazat (17. ábra).

Víziutak és kikötők

Viziutak létesítése több ezer évre visszanyúló múlttal rendelkezik. A viziszállitás kétségtelenül a legősibb szállítási mód, s annak ellenére, hogy a modem ember meggyorsult élete gyorsabb szállítási módokat hozott létre - vasúti és közúti szállítás, légi szállítás, csőszállitás - kitűnő tulajdonságai, bizonyos feltételek között, meghatározott szállítási feladatok esetében, nemcsak versenyképessé teszik az előbbi szállítási módokkal, hanem gazdaságossági szempontból megelőzve azokat uj viziutak létesítésére is ösztönöznek.

A viziszállitás előnyei közé mindenekelőtt az alábbiakat sorolhatjuk:- Nagy befogadóképesség. Egy-egy uszály befogadó képessége 600 - 4000 tonna és 6-8 uszályt is össze lehet kapcsolni, összeállítottak már 40 db 1000 tonnás uszályt is, tolóhajó alkalmazásával.- Igen kedvezően alakul a hasznos teher és az önsúly viszonya. Ennek következtében a viszonylagos beruházási költség is kedvező. Az önsúly hasznos teher százalékában teherautónál 44-%,vasúti vagonnál 50%, 1000 tonnás uszálynál 20%.- Kedvezően alakul a fajlagos üzemanyag-fogyasztás is. ösz- szehasonlitásul: 1 lóerővel közúton 150, vasúton 50C, hajón 4000 kg terhet lehet vontatni.- A szállítási költségek a viziuton a legkisebbek. Az átlagos arány Arrigoni szerint viziut: vasút : közút viszonyában: 1:3:0.- Kevés személyzetet igényel.- A menetrendi megkötöttség enyhébb.- 51 -