Kertai Ede: Vízgazdálkodás Tankönyvkiadó, (Budapest, 1966)

A vízgazdálkodás jelentősége

felhasználásában jelentős szerepe lehet a talajvizdusi- tásnak is.

2. A hegy- és dombvidéki víztározás szélesebbkörü felhasználása. Erről a kérdésről külön fejezetben lesz szó.

3. Regionális vizmüvek létesítése. Ezek a vízmüvek nagyobb területet, községeket, ipartelepeket látnak el vizzel, sokszor többszáz km hosszú regionális hálózat utján. Olaszországban van olyan regionális vizmü, amely 40 községet kapcsol össze. Hazánkban elsőként a borsodi regionális vizmü valósult meg, de továbbiak létesítését tervezzük.

4. Ipartelepek vízellátása külön ipari vizmüből.

5. A talaj és a karsztvizek időszakos felszínalatti tározása.

6. A bányavizek felhasználása.

A lakótelepülések csatornázási és szennyviztisztitási helyzete kedvezőtlenebb a vízellátási helyzetnél. A lakosságnak még ma is csak 22%-a él csatornázással és szennyviztisztitással ellátott területen. Ez az arány 1980-ig 55/&-ra emelkedik.

Az ipari vizigény növekedésével növekszik a szennyvíz meny- nyisége is. Vizeink minősége általában ma még kielégítő, de egyes ipari körzetekbe tartozó vízfolyások már ma is erősen szennyezett állapotban vannak és ez állandóan fokozódik (5. ábra). A vizek tisztaságának védelme nagy erőfeszítéseket igényel. Erről intézkedik a 1/1961. Kern. számú rendelet és végrehajtására az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének 52/1961. sz. utasítása. Fontos szerepük van ezen a téren a 31/1962. OVF utasítással létrehozott vízminőségi felügyeletnek és a vízvédelmi bizottságoknak .

f

Vizerőhasznositás

Vizerőhasznositáson a felszíni vizekben rejlő helyzeti energiának hasznos munka végzésére való felhasználását értjük. Minthogy a napsugárzás révén a vizek állandó körforgásban vannak, energiájuk folytonosan megújul, s igy soha ki nem merülő energia- készletet jelent. A vízfolyások vizerőkészlete vízerőművekben- 44 -