Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
3. Víziutak - 3.3 Mesterséges hajócsatornák
vizet terveznek kivenni. A jövőben szó lehet arról is, hogy a csatorna méreteit bővítik, s így a dunai hajózást ide terelik, megkerülve ezzel a Duna duzzasztás nélküli szakaszát. A VOLGA—DON-CSATORNA A magasvezetésű csatornát ott építették, ahol a Volga és a Don a legjobban megközelíti egymást. Itt a két folyó távolsága légvonalban mindössze 70 km. A csatorna hossza 101 km. A Volga felé 9 db, a Don felé 4 db hajózsilipet építettek. A gerinctartály vízszintje 88 m-rel van a Volga és 47 m-rel a Don legkisebb vízszintje fölött. A Volga—Don-csatorna teremtette meg a Szovjetunió európai részén az egységes víziúthálózatot. A csatorna hossz-szelvényét a 3.3—6. ábra mutatja. km 100 90 80 70 60 60 40 30 20 10 0 3.3—6. ábra. A Volga—Don-csatorna hossz-szelvénye 3.32 A HELYSZÍNRAJZI VONALVEZETÉS IRÁNYELVEI A csatorna helyszínrajzi vonalvezetését részletes műszaki-gazdasági vizsgálatok alapján, a helyi körülmények mérlegelésével, a költségek egybevetésével, a magassági vonalvezetéssel összhangban kell megtervezni. A csatorna a kijelölt végpontok között mennél rövidebb legyen, de úgy, hogy a lehető legtöbb települést, ipartelepet és mezőgazdasági központot érintsen. A változatokat a virtuális hosszak alapján hasonlíthatjuk össze. Virtuális hosszon értjük a csatorna tényleges hosszát, hozzáadva annyiszor 5 km-t, ahány hajózsilip van rajta. Hosszú egyenes szakaszok kívánatosak, amelye közé nagy sugarú íveket kell iktatni. Az ívek kosárgörbék vagy hiperbolák, amelyek görbületi sugarának mértéke a csatornában közlekedő hajók méreteitől és a forgalom nagyságától függ. Abban az esetben, ha a görbületi sugár kisebb, mint 2000 m, a szelvényt bővíteni kell. A bővítés mértéke a hajó, ill. hajóvonat hosszától, a hajózási módtól, a hajó és a víz sebességétől, a szél és a hullámok hatásától stb. függ. Számszerű értékét képletekből lehet meghatározni. A nemzetközi víziutakon a szelvényszélesítés mértéke az 67
