Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
Előszó
Előszó A tantervi reform nyomán először jelenik meg az oktatásban olyan tantárgy, amely a vízfolyások hasznosítását nemcsak ágazatonként, hanem egymással való összefüggéseiben is tárgyalja. Az új tantárgy bevezetése szükségszerűen következett az utóbbi évtizedekben világszerte megnyilvánuló törekvésekből, amelyek a komplex vízgazdálkodási szemlélet alapján a vízfolyások többcélú hasznosítására irányulnak. Hazánkban az első, nagy, többfeladatú vízgazdálkodási létesítmény, a tiszalöki vízlépcső üzembe helyezése után, most építjük a kiskörei vízlépcsőt, és rövidesen megkezdjük a Sió csatornázását. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv további jelentős művek létesítését irányozza elő. A vízfolyások hasznosítása szoros összefüggésben van az egész vízgyűjtő területtel, ezért célszerű lenne a tananyagot arra is kiterjeszteni. A folyóvölgyek komplex hasznosítása a műszaki és gazdasági szakembereket ugyanis az egész világon foglalkoztatja. Ennek a tantárgynak a feladata azonban szűkebb, s csak a vízfolyásokra korlátozódik. A tananyag a vízfolyások című tantárgy III. részét képezi, és csak a műtárgy ágazatos, vízépítő szakos hallgatók tanulják. Mivel a hallgatók előzőleg már hallgatták a tárgykör alapismereteit, elkerülhetetlen a kisebb mértékű ismétlés. A tankönyv a gazdag ábraanyaga miatt a másik két ágazat részére a vízépítési műtárgyak című tantárgy segédkönyvéül is ajánlható. A vízfolyások III. című tárgy a vízfolyások I. és II. tárgyakon kívül szoros kapcsolatban van a vízgépek, a vízépítési műtárgyak és a vízgazdálkodás című tantárgyakkal is. Tankönyvünk csak kevéssel tartalmazhat többet, mint a heti óraszámnak megfelelő anyag. Aki ismereteit tovább akarja bővíteni, forgassa a fejezetenként felsorolt forrásmunkákat vagy a 6. fejezetben felsorolt különböző nyelvű ajánlott szakkönyveket és szakfolyóiratokat. A forrásmunkák felsorolása az átfogó műveket általában nem tartalmazza, azok az ajánlott irodalomban szerepelnek. Egyes fejezetek hézagpótlóak, s megfelelő szakkönyv hiányában a közvetlen szakmai gyakorlatban is hasznosíthatók (víziutak, csőturbinás vízerőművek, csúcsüzemű vízerőművek, a vízerő-hasznosítás gazdaságos- sági kérdései, a vízfolyások többcélú hasznosítása). 5
