Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
Előszó
A fogalmak meghatározásaiban lehetőleg szó szerint alkalmazkodtam a Magyar Tudományos Akadémia értelmező szótárában található szövegekhez. A könyvben legrészletesebben a vízerő-hasznosítást és a víziutakat tárgyalom, más hasznosításokat csak érintőlegesen. Különös figyelemmel voltam a kölcsönhatások, továbbá a gazdaságossági kérdések vizsgálatára. A vízerő-hasznosítás fejezetét kis- és nagy esésű vízerőművekre osztottam, de az utóbbinak lényegesen kisebb terjedelmet szenteltem. A közepes esésű és a törpe vízerőművekkel egyáltalán nem foglalkozom. Az előbbi nem jellegzetes létesítmény, csak átmenet a kis- és nagy esésű vízerőművek között, az utóbbi jelentősége pedig egyre csökken. A könyv megírásához sok segítséget kaptam az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem vízépítési tanszéktől és annak vezetőjétől, SABATHIEL JÓZSEF egyetemi tanártól, valamint BORZA DEZSÖNÉ, CSONGRÁDY KORNÉL, DR. HORVÁTH SÁNDOR, DR. KERNÁCS SÁNDOR, KOVÁTS D. GÉZA, KREMPELS TIBOR, MÁTRAI ISTVÁN, ROTZIK JÓZSEF, SZEKERES KÁROLY és DR. ZIEGLER KÁROLY barátaimtól, akik az egyes fejezetek átnézésével, anyagok szolgáltatásával emelték a könyv színvonalát; feleségemtől, aki a kézirat ellenőrzésének fáradságos munkáját végezte rendkívül lelkiismeretesen. Mindannyiuk- nak köszönetemet fejezem ki. Külön köszönettel tartozom DR. SALAMIN PÁL és ILLEI VILMOS lektoraimnak gondos és kritikus munkájukért, az Országos Vízügyi Hivatalnak, amely lehetővé tette, hogy a könyv ebben a kivitelben jelenhetett meg, a Vízügyi Tervező Vállalatnak, és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetnek sokirányú segítségéért és végül a Tankönyvkiadó dolgozóinak szakszerű munkájukért. A szép ábrák LIPPAI FERENC gondos munkáját dicsérik. Ha a könyvet forgató egyetemi hallgatók azt állapíthatják meg, hogy ez a könyv jól segíti felkészülésüket, akkor abban mindannyiuknak nagy szerepe volt. Budapest, 1967. január A szerző 6
