Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek
csúcsüzemkor kialakuló nem permanens vízmozgások térben és időben változó jellemzőinek meghatározása nagytömegű számítást igényel, amelyek végrehajtása gazdaságosan csak gépi úton lehetséges. Csúcsüzem alatti vízállás-, vízhozam-, esés- és teljesítmény-idősorokat mutat a 4.4—211. ábra. A vízerőmű beépítése a folyómederbe változásokat eredményez a folyó vízjárásában. A duzzasztott térben megváltozik a folyó vízjátéka, nő a magasabb vízállások tartóssága és gyakorisága. A duzzasztás hatása a duzzasztóműtől felfelé fokozatosan csökken (3.2—7. ábra). A csúcsüzem másodlagos hatást gyakorol az így kialakult vízjárási viszonyokra. A folyók vízjárásának jellemzésére a naponkénti vízállásváltozások abszolút értékének évi összegét lehet célszerűen felhasználni. A 2 A H-1 a teljes vízjátékhoz viszonyítva, a Z vízjárás-változékonysági tényezőt kapjuk: A duzzasztás hatására a Z tényező értéke a bö- gében a vízlépcsőtől való távolság szerint változóan csökken. A Z tényező alkalmas a csúcsüzem vízjárásra gyakorolt hatásának felmérésére is. A vízlépcső megépítése még csúcsüzem nélkül is nagyarányú beavatkozást jelent a folyó életébe, és nagyban befolyásolja a meder- viszonyok alakulását. A csúcsüzemnél az alvízi vízszín naponta esetleg többször is hirtelen változik, aminek nagysága több méternyi is lehet, és sebessége elérheti a 10—15 cm/perc értéket. A duzzasztott térben kialakuló hidraulikai jelenségek — lökéshullám, leszívás, lengés — az említett, gyors vízszínvaltozásakkal együtt újabb mederformáló tényezőket jelentenek. A csúcsüzem megvalósítása jórészt ezeknek a hatásától függ. Ezeket a hatásokat nehéz előre mennyiségileg is felmérni. Elvi megállapításokat azonban lehet tenni más, már szakaszosan üzemelő vízerőműveknél szerzett tapasztalatok, részben pedig laboratóriumi kísérletek alapján. Medermorfológiai szempontból a csúcsüzemnek legnagyobb, egyben legveszélyesebb kihatása a part ik alakulására van. A lökéshullámok közül a gyors vízszínsüllyedést okozó negatív, azonos hullám veszi leginkább igénybe a mederrézsűket, mert a hirtelen kialakult szivárgási nyomás megbontja a rézsűk egyensúlyát, és partomlások következnek be. 24 Vízfolyások III. (44 324) 369 4.4—211. ábra Csúcsüzemi idősorok
