Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

4. Vízerő-hasznosítás - 4.1 A vízerőhasznosítás feladata

4.115 A kihasznált folyószakasz

Kihasznált folyószakaszon a vízfolyásnak a 4.1-—6. és 4.1—7. ábrán bejelölt két szelvénye közötti L hosszúságú szakaszát értjük. A felső szelvény a kisvízhozamhoz tartozó duzzasztási felszíngörbe végpontjában, az alsó szelvény pedig az üzemvízhozamnak a mederbe való visszafolyásá- nál van. A folyami vízerőműveknél ez a szelvény azonos a vízlépcső szelvényével, illetőleg alvízi kotrás esetén a kotrott mederszakasz végével.

4.1—6. ábra. Folyami vízerőmű által kihasznált folyószakasz

4.116 A H esésű folyószakasz elméleti (potenciális) teljesítménye.

A vízerőhasznosítás alapképlete

Vizsgáljuk meg a 4.1—8. ábrához kapcsolódva, hogy mekkora a munkaképessége valamely vízfolyás meghatározott szakaszának. Az ábrán látható, hogy az 1 jelű szelvényben a vízszint H\, a 2 jelű szelvényben pedig H2 magasságban van egy kiválasztott hasonlító sík fölött. Ennek megfelelően a vizsgált szakaszon a vízszín esése H — H% — H%. Az 1 jelű szelvényben Q m3/s vízhozam folyik át vi sebességgel, míg a 2 jelű szelvényen változatlan Q vízhozam folyik tovább v-i sebességgel. A szakaszba másodpercenként belépő y ■ Q súlyú víztest munka- képessége :

4.1—7. ábra. Vzemvízcsatornás vízerőmű által kihasznált folyószakasz

4.1—8. ábra

135