Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

2. A vízfolyások lépcsőzése

2. A vízfolyások lépcsőzése

2.1 A VÍZLÉPCSŐK ÉPÍTÉSÉNEK CÉLJA

A vízfolyások hasznosítása elsősorban — egyes esetekben kizárólag —< vízlépcső vagy vízlépcsők beépítésével valósítható meg.

Vízlépcső az összefoglaló neve mindazoknak a műtárgyaknak és műveknek, amelyek a vízfolyás vagy a csatorna valamely helyén a vízszintkülönbség létrehozása, a meg duzzasztott víz hasznosítása, továbbá a vízszintkülönbségből származó akadályok legyőzése érdekében egymáshoz csatlakozó összefüggő létesítményként épülnek.

A vízlépcső célja:

a) a vízszint megemelése (a hajózási mélység biztosítása, medertáro- zás, vízkivétel céljára);

b) a víz elterelése (üzemvízcsatornába vízkivétel biztosítására);

c) az érintett folyószakasz esésének koncentrálása (vízerő-hasznosítás céljára).

Attól függően, hogy a fenti célokat a vízfolyás milyen hosszú szakaszán kívánjuk elérni, magános vízlépcsőt építünk, vagy több vízlépcsővel a vízfolyást összefüggően lépcsőzzük.

2.2 MAGÁNOS VÍZLÉPCSŐK

A magános vízlépcsők helyének megválasztásakor elsősorban a vízgazdálkodási célt kell figyelembe venni. Pl. az öntözendő terület elhelyezkedése már eleve kijelöli a vízlépcső megépítésére szóba jöhető folyószakaszt.

A helykijelölést a hidrológiai viszonyok is befolyásolják. Ha lehetséges a vízlépcsőt a mellékvízfolyás torkolata alatt kell létesíteni, mert így nagyobb vízmennyiség hasznosítható.

A magános vízlépcsőt úgy kell elhelyezni, hogy beilleszkedhessen egy esetleges későbbi összefüggő lépcsőzésbe.

A fenti követelmények tágabb környezetben kijelölik a vízlépcső helyét. A vízlépcső helyének pontosabb meghatározásához a topográfiai és

11